Olvasói vélemények
Összegzés:Dr. Hector Avalos „A rossz Jézus” című könyve megkérdőjelezi az Újszövetségben Jézus erkölcséről és jelleméről található hagyományos nézeteket. Avalos kritikai elemzéssel történelmi és szöveges bizonyítékokat mutat be, amelyek alátámasztják azokat az állításokat, amelyek szerint Jézus tanításai és viselkedése etikai szempontból hibás volt. A könyvet jelentős hozzájárulásnak tekintik a bibliai etikáról és történeti értelmezésekről szóló vitákhoz, és főként a bevett vallási felfogásokat megkérdőjelező olvasókhoz szól.
Előnyök:Jézus etikájának jól kutatott és alapos elemzése, amely megkérdőjelezi a közkeletű hiedelmeket. Magával ragadó írás, amely kritikai betekintést nyújt a bibliai szövegekbe. A művet a Jézusról szóló hagyományos elbeszélésekkel szemben szkeptikus olvasók számára erőt adónak és tanulságosnak írják le. Avalos módszertani megközelítését dicsérik, mert feltárja az Újszövetségben szereplő állítások összetettségét és történelmi összefüggéseit.
Hátrányok:Néhány olvasó túlságosan érvelőnek találta az írásmódot, és úgy érezte, hogy túlságosan is más tudósok nézeteinek kritikájára összpontosít, ahelyett, hogy Avalos érveit pozitívan mutatná be. Aggályokat vetett fel Avalos mint nyílt ateista értelmezéseinek esetleges elfogultsága, ami egyesek szerint sekélyesnek tartják a tudományát. Emellett néhány kritika megjegyezte, hogy a könyv olvashatóságával és összetettségével kapcsolatos problémák vannak, ami azt jelzi, hogy a bibliai tanulmányokban nem jártas olvasók számára kihívást jelenthet.
(21 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Bad Jesus: The Ethics of New Testament Ethics
Könyv tartalma:
Tett Jézus valaha is valami rosszat? Az újszövetségi etikáról szóló könyvek túlnyomó többségéből ítélve a válasz egyértelmű nem.
Az újszövetségi etikáról írók általában Jézust tekintik az emberi normák és viselkedés paradigmájának. De mivel az ő-történeti Jézus is ember volt, nem lehettek-e neki is hibái, mint bárki másnak? A hibátlan emberi Jézus elképzelése paradox furcsaság az újszövetségi etikában.
Avalos szerint ez azt mutatja, hogy az újszövetségi etika még mindig elsősorban apologetikus vállalkozás, annak ellenére, hogy a kritikai és történeti tudományosságra támaszkodik. A Rossz Jézus erőteljes és kihívást jelentő tanulmány, amely olyan alapvető etikai alapelvekről mutat be tagolt esettanulmányokat, amelyeket Jézus fogalmazott meg vagy gyakorolt, de amelyek ellentétesek azzal, amit ma széles körben "elfogadhatónak" vagy "jónak" tartanánk. Ilyen témák például Jézus állítólagosan újszerű tanításai a szeretetről, valamint a gyűlöletről, az erőszakról, az imperializmusról, az állatok jogairól, a környezeti etikáról, a judaizmusról, a nőkről, a fogyatékkal élőkről és a bibliai hermeneutikáról vallott nézetei.
Miután Avalos alaposan megvizsgálta azok érveit, akik nem hajlandók hibát találni az evangéliumokban ábrázolt Jézusban, arra a következtetésre jut, hogy az újszövetségi etika jelenlegi kezelését vallásközpontú, etnocentrikus és imperialista irányultság hatja át. Ha azonban hiteles történeti és kritikai diszciplína akar lenni a modern akadémiai életben, az újszövetségi etikának fel kell fedeznie a Jó és a Rossz Jézust is.
