Olvasói vélemények
Összegzés:Dr. Hector Avalos könyve kritikusan vizsgálja a rabszolgaság bibliai jóváhagyását és annak etikai következményeit. Azt állítja, hogy a Biblia történelmileg támogatta a rabszolgaságot, és megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy a kereszténység jelentős szerepet játszott az abolicionizmusban. Részletes tudományos megközelítése a bibliai szövegek és a rabszolgaság történelmi kontextusának alapos elemzését nyújtja, és arra a következtetésre jut, hogy a modern társadalomnak el kellene hagynia a bibliai etikát.
Előnyök:A könyv jól kutatott, és alapos, tudományos kritikát nyújt a rabszolgasággal kapcsolatos bibliai szövegekről. Avalos meggyőző érveket és ellenérveket mutat be a hagyományos keresztény nézőpontokkal szemben, kritikus gondolkodásra ösztönözve az olvasókat, különösen a keresztényeket. Elismerten kötelező olvasmány azoknak, akik komolyan foglalkoznak a bibliai etikával.
Hátrányok:Egyes olvasók szerint Avalos hangneme túlságosan kritikus és szenvedélyes, ami potenciálisan aláássa tudományos objektivitását. A kritikusok szerint figyelmen kívül hagyhatja a bibliai szövegek árnyalt értelmezését, és nem foglalkozik a rabszolgaság történelmi kontextusának összetettségével. Emellett egyesek úgy vélik, hogy a kereszténységgel szembeni elfogultságai befolyásolják elemzéseit.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Slavery, Abolitionism, and the Ethics of Biblical Scholarship
Könyv tartalma:
Ebben a rendkívül széleskörű és lenyűgöző tanulmányban Avalos kritikával illeti azt az általános állítást, hogy a rabszolgaság eltörlése nagyrészt a bibliai etika hatásának volt köszönhető. Érvelése szerint ez az állítás a bibliatudomány egy szélesebb jelenségére jellemző, amely a bibliai szövegekben előforduló etikai normák védelmére, nem pedig leírására összpontosít.
Avalos kritikájának első része azt vizsgálja, hogy a modern tudósok hogyan dicsérték a bibliai etika feltételezett felsőbbrendűségét annak árán, hogy az ókori közel-keleti kultúrák számos hasonló jellemzőjét lekicsinyelték vagy figyelmen kívül hagyták. Ezek közé a jellemzők közé tartozik az embermentés, a rögzített szolgálati feltételek, a családi jogok és a rabszolgaság egalitárius kritikája. Ugyanakkor a modern tudományosság a bibliai exegézis szokásos eszközeit használta fel arra, hogy a rabszolgaságra vonatkozó számos bibliai utalás etikailag negatív következményeit minimalizálja.
A könyv második része arra összpontosít, hogy a keresztény történelem során hogyan használták a Bibliát a rabszolgaság fenntartására és kiterjesztésére egyaránt. Avalos különösen azokat a pápai dokumentumokat tanulmányozza részletesen, amelyeket az egyház rabszolgasággal kapcsolatos álláspontjának védelmében használtak.
Többek között Nüsszai Gergely, Aquinói Szent Gergely és Luther tárgyalásaiból kiderül, hogy ők nem is annyira a szabadság bajnokai, mint ahogyan gyakran ábrázolják őket. Avalos a nagy abolicionisták, például Granville Sharp, William Wilberforce és Frederick Douglass írásainak közeli olvasata azt mutatja, hogy egyre inkább eltávolodtak attól, hogy a Bibliát az abolicionizmus alátámasztására használják. A bibliatudósok ritkán ismerték fel, hogy a rabszolgaságpártiak ugyanolyan hatékonyan használhatták a Bibliát.
Avalos szerint az eltörléshez vezető tényezők összetett keverékének egyik eleme a Biblia mint etikai tekintély elhagyása volt. A rabszolgasághoz való bibliai hozzáállás esete csak egy megerősítése annak, hogy a Biblia mennyire alkalmatlan etikai kézikönyvként a modern világban.
