Értékelés:
Hilaire Belloc „A szolgai állam” című műve a modern gazdasági rendszerek kritikai elemzését mutatja be, azt állítva, hogy mind a kapitalizmus, mind a szocializmus végső soron a szolgaság egy formájához vezet. A történelmi elemzés és a disztributizmusba való betekintés révén Belloc azt állítja, hogy a széles körű magántulajdonhoz való visszatérés elengedhetetlen az igazi szabadsághoz. A könyvet dicsérik elgondolkodtató gondolataiért, bár egyes olvasók kritizálják szerkesztését és szerkezetét.
Előnyök:⬤ Új perspektívát nyújt a gazdasági rendszerek és a „szolgai állam” fogalmáról.
⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató történelmi meglátások.
⬤ Bemutatja a disztributizmus alternatíváját, mint megoldást a jelenlegi gazdasági problémákra.
⬤ Megközelíthető írásmód, amely a nem szakértőket is le tudja kötni.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz, és megkérdőjelezi a kapitalizmusról és a szocializmusról kialakult hiedelmeket.
⬤ Sok kiadásban hiányos szerkesztés és számos tipográfiai hiba van, ami egyes változatokat nehezen olvashatóvá tesz.
⬤ Egyes olvasók szerint a könyv terjedelmes és kevéssé tömör.
⬤ Belloc érvei egyesek számára túl idealisztikusnak vagy pesszimistának tűnhetnek, ami nézeteltérésekhez vezethet történelmi értelmezéseivel és megoldási javaslataival kapcsolatban.
⬤ A történelmi kontextust néha túlságosan leegyszerűsítettnek vagy túl nosztalgikusnak tartják.
(55 olvasói vélemény alapján)
The Servile State
Ez a könyv a következő igazság fenntartása és bizonyítása érdekében íródott: hogy a szabad modern társadalmunk, amelyben a termelési eszközök néhány ember tulajdonában vannak, szükségszerűen instabil egyensúlyban van, és a stabil egyensúlyi állapot elérésére törekszik a KÉNYSZERES MUNKAVÁLLALÓSÁG MEGSZÜNTETÉSE által, amely törvényesen kikényszeríthető azokon, akik nem rendelkeznek a termelési eszközökkel, azok előnyére, akiknek igen.
A nem-tulajdonosokkal szemben alkalmazott kényszer elvével a státuszukban is különbségnek kell bekövetkeznie, és a társadalom és a pozitív jog szemében az emberek két csoportra fognak oszlani: az első gazdaságilag szabad és politikailag szabad, a termelési eszközök birtokában, és ebben a birtoklásban biztonságosan megerősítve a második gazdaságilag nem szabad és politikailag nem szabad, de eleinte éppen a szabadság hiánya által biztosított bizonyos életszükségletek és a jólét egy olyan minimumában, amely alá nem süllyedhetnek.
