Európa és a hit

Olvasói vélemények

A könyv provokatív tézis, amely szerint Európa lényege szorosan kötődik a katolikus egyházhoz, és azt állítja, hogy számos kulcsfontosságú történelmi eseményt félreértelmeznek anélkül, hogy felismernék ezt a kapcsolatot. Megkérdőjelezi a hagyományos narratívákat, azt állítva, hogy az ókori Róma öröksége a katolicizmuson keresztül is fennmarad, és az egyházat az európai civilizáció továbbadásának alapvető intézményeként pozicionálja.

⬤ Magával ragadó és informatív, új nézőpontot kínál az európai történelemhez.
⬤ Rövid és tömör, így elérhető az olvasók számára.
⬤ Olyan érvelést nyújt, amely mélyen összekapcsolja az európai identitást a katolikus egyházzal, és ezáltal a hitről és a kultúráról szóló viták szempontjából is relevánssá teszi.

⬤ A római katolikus egyház felé elfogultnak tekinthető, ami elriaszthatja az objektívebb elemzést kereső olvasókat.
⬤ A kritikusok a könyv minőségével kapcsolatos problémákat említenek, beleértve a gyenge kötést és a rossz elrendezést.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy az érvek túlságosan leegyszerűsítőek és elutasítóak az alternatív történelmi értelmezésekkel szemben.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Europe and the Faith

Könyv tartalma:

Kiváló elemzés arról, hogy a katolikus hit hogyan alakította át a Római Birodalmat a középkor kereszténységévé. Sok modern történész ezt a birodalom "bukásaként" és a helyére felemelkedő valami újnak állítja be, de Belloc jó érveket hoz fel amellett, hogy ezt inkább fokozatos átmenetnek tekintsük.

Azt is elég meggyőzően bizonyítja, hogy a történészeknek értékelniük kellene a katolikus egyház pontos szerepét azokban a korai évszázadokban, függetlenül attól, hogy történetesen e hitet vallják-e vagy sem. Bellocnak az egyház és a társadalom kapcsolatáról alkotott nézete betekintést enged a protestáns reformáció szociológiai (és nem teológiai) jellegébe. Mindezek miatt ez a rövid és közérthető könyv minden, az európai történelem iránt érdeklődőnek megéri az idejét.

Ennek ellenére ez a mű több hiányossággal is küzd. Belloc francia hatásai átsütnek Németország talán túlságosan is ellenséges szemléletén, mintha ez az ország teljesen és jóvátehetetlenül barbár lenne.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a német történelemszemlélet, amely ellen ebben az 1920-ban megjelent művében állandóan szidalmazza, éppen az a faji történelemmagyarázat, amely megalapozta a nácizmust, így talán megbocsátható a túlzásokért. A mai olvasó értékelni fogja, hogy a Belloc által lejáratni igyekvő nézetek ma is befolyásolják a történelemtanítás módját egyetemeinken, így a mű megjelenése és a jelen között eltelt évszázad nem teszi elavulttá.

(Fr. Peter Mottola)