Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Handbook of Parenting: Volume 3: Being and Becoming a Parent, Third Edition
A Szülői kézikönyv várva várt harmadik kiadása a terület vezető szakértőit tömöríti, akik különböző módokon dolgoztak a szülői nevelés sokféle aspektusának megértésén. A Kézikönyv szerzői a legfrissebb kutatásokra és gondolkodásmódra támaszkodnak, hogy megvilágítsák azokat a témákat, amelyekre minden szülő, szakember és döntéshozó kíváncsi.
A szülői nevelés örökké "forró" téma. Elvégre mindenkit, aki valaha élt, szülőnek neveltek, és az emberek túlnyomó többsége maga is szülő lesz. Nem csoda, hogy a könyvesboltok polcai tele vannak "hogyan kell" szülői könyvekkel, és a gyógyszertárak és repülőterek magazinállványai tele vannak szülői tanácsokat tartalmazó folyóiratokkal.
Ezek közül azonban szinte egyik sem bizonyítékokon alapul.
A Szülői kézikönyv viszont igen. Pont.
Minden egyes fejezet úgy íródott, hogy egyetlen ülés alatt elolvasható és elsajátítható legyen, és tartalmazza a téma történeti megfontolásait, a központi kérdések és elméletek tárgyalását, a klasszikus és modern kutatások áttekintését, valamint az elmélet és a kutatás jövőbeli irányainak előrejelzését. A Kézikönyv öt kötete együttesen a következő témákat öleli fel: Gyermekek és szülői szerepvállalás, A szülői szerepvállalás biológiája és ökológiája, Szülőnek lenni és szülővé válni, Társadalmi feltételek és alkalmazott szülői szerepvállalás, valamint a szülői szerepvállalás gyakorlata. A Szülőnek lenni és szülővé válni című 3.
kötet a szülői szerepek nagyszámú, a szülői szerepért felelős szereplőjét veszi számba, akik mindegyike saját szokásokkal és programmal rendelkezik, és azt vizsgálja, hogy az említett személyek pszichológiai jellemzői és társadalmi érdekei mit árulnak el arról, hogy mi is a szülői szerep. Az I. rész A szülő című fejezetei megmutatják, milyen gazdag és sokrétű a gyermekek gondozóinak konstellációja.
Először a családi rendszereket, majd egymás után az anyákat és az apákat, a szülők közötti társszülőséget és a szülők közötti kapuőrséget, a serdülőkori szülőséget, a nagyszülőséget és az egyedülálló szülőséget, az elvált és újraházasodott szülőséget, a leszbikus és meleg szülőket, végül pedig a testvérgondozókat és a nem szülői gondozást veszik figyelembe. A szülői szerepvállalás az egyén átmeneti és tartós fizikai, személyiségbeli és intellektuális jellemzőiből is merít.
A szülővé válásról és szülői létről szóló II. rész fejezetei a szülői szerep generációk közötti átörökítését, a szülői szerepvállalást és a kortárs reprodukciós technológiákat, a szülővé válást és a szülői fejlődés szakaszait vizsgálják, majd a fejezetek a szülők jóllétével, érzelmeivel, önhatékonyságával, kogníciókkal és attribúciókkal, valamint a szocializációval, a szülői személyiséggel és a pszichoanalitikus elméletekkel foglalkoznak. A szülők ezen tulajdonságai számos funkciót töltenek be: szülői gyakorlatokat generálnak és alakítanak, közvetítik a szülői tevékenység hatékonyságát, és segítenek a szülői tevékenység megszervezésében.
