A tér és a torony: Hálózatok és hatalom, a szabadkőművesektől a Facebookig

Olvasói vélemények

Niall Ferguson „A tér és a torony” című könyve a társadalmi hálózatok és a hierarchikus struktúrák közötti történelmi kölcsönhatást vizsgálja, és átfogó képet nyújt arról, hogy ezek a dinamikák hogyan alakították a világ eseményeit az ókortól a modern korig. Bár a könyvet dicsérik ambiciózus terjedelméért és lebilincselő írásmódjáért, egyes olvasók hiányosnak találják a kivitelezést, ami összességében vegyes fogadtatáshoz vezet.

⬤ Éleslátó és lebilincselő írásmód.
⬤ Átfogó történelmi elemzés, amely témák és időszakok széles körét öleli fel.
⬤ Új perspektívát nyújt a társadalmi hálózatok jelentőségéről a történelem során.
⬤ Átfogó kutatás, kiterjedt hivatkozásokkal.
⬤ Elgondolkodtató a hálózatokkal és hierarchiákkal kapcsolatos kortárs kérdésekről.

⬤ A szerkezet kanyargósnak tűnhet, és hiányzik az erős konklúzió, ami kérdéseket hagy az olvasóban.
⬤ A könyv egyes példáit és témáit nem tárgyalja mélységében, így a cím esetleg félrevezető lehet.
⬤ A hosszadalmas viták háttérbe szoríthatják a központi tézist, ami az olvasó elfáradásához vezethet.
⬤ Néhány kritika az eurocentrizmusról és az összetett témák túlzott leegyszerűsítéséről.
⬤ A könyv első felét egyesek unalmasnak tartják, a későbbi fejezetek jobban lekötik az olvasót.

(224 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Square and the Tower: Networks and Power, from the Freemasons to Facebook

Könyv tartalma:

Azonnali New York Times bestseller.

A világtörténelem fordulópontjainak briliáns újragondolása, beleértve azt is, amelyet most élünk át, a régi hatalmi hierarchiák és az új társadalmi hálózatok összeütközéseként.

„Magával ragadó és lebilincselő.” -- The New York Times.

„Niall Ferguson ismét zseniális könyvet írt... 400 oldal alatt újra feltöltötte az elméjét. Tegye meg.” --The Wall Street Journal

” A tér és a torony, amellett, hogy provokatív történelem, az internet korának beharangozó művének bizonyulhat.” ” -- Christian Science Monitor

A legtöbb történelem hierarchikus: császárokról, elnökökről, miniszterelnökökről és tábornagyokról szól. Államokról, hadseregekről és vállalatokról. Fentről jövő parancsokról szól. Még az „alulról jövő” történelem is gyakran szakszervezetekről és munkáspártokról szól. De mi van, ha ez egyszerűen azért van, mert a hierarchikus intézmények hozzák létre azokat az archívumokat, amelyekre a történészek támaszkodnak? Mi van, ha nem vesszük észre az informális, kevésbé jól dokumentált társadalmi hálózatokat, amelyek a hatalom valódi forrásai és a változások mozgatórugói?

A 21. századot a hálózatok korának nevezik. Niall Ferguson A tér és a torony című könyvében azonban azt állítja, hogy a hálózatok mindig is velünk voltak, az agy szerkezetétől kezdve a táplálékláncig, a családfától a szabadkőművességig. A történelem során a magas tornyokban székelő hierarchiák azt állították magukról, hogy uralkodnak, de a valódi hatalom gyakran az alatta lévő főtéren lévő hálózatokban rejlett. A hálózatok ugyanis hajlamosak az innovációra. És a hálózatokon keresztül a forradalmi eszmék ragályosan terjedhetnek. Csak azért, mert az összeesküvés-elméletek hívei szeretnek fantáziálni az ilyen hálózatokról, nem jelenti azt, hogy nem léteznek.

Az ókori Róma kultuszaitól a reneszánsz dinasztiákig, az alapító atyáktól a Facebookig A tér és a torony a hálózatok felemelkedésének, bukásának és felemelkedésének történetét meséli el, és megmutatja, hogy a hálózatelmélet - az olyan fogalmak, mint a klaszteresedés, az elkülönülési fokok, a gyenge kötések, a fertőzések és a fázisátmenetek - hogyan alakíthatja át a múlt és a jelen megértését.

Ahogy A pénz felemelkedése történelmi távlatokba helyezte a Wall Streetet, úgy A tér és a torony is ugyanezt teszi a Szilícium-völgy esetében. És merész jóslatot tesz arra vonatkozóan, hogy mely hierarchiák fognak ellenállni a hálózati zavarok legújabb hullámának - és melyek fognak megdőlni.