A tizenharmadik törzs: A khazár birodalom és öröksége

Olvasói vélemények

A könyv a khazár királyság történetét és annak az askenázi zsidók identitására gyakorolt hatását vizsgálja, és azt állítja, hogy sok mai zsidó inkább a zsidósághoz áttért khazárok leszármazottja, mint az ősi izraeliták valódi leszármazottja. A könyvet alapos kutatásaiért és lebilincselő írásmódjáért dicsérik, bár egyes kritikák a hiányzó részekre és a kortárs kontextusban való relevancia hiányára mutatnak rá.

Jól kutatott és informatív, betekintést nyújt a kazár királyság történetébe és a modern zsidó identitáshoz való viszonyába. Sok olvasó lebilincselőnek találta a könyvet, és képtelen volt letenni, értékelve Koestler érveinek alaposságát és világosságát. A könyv kitölti a történelmi ismeretek hiányosságait, és meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá állításait.

A könyvet néha kritizálják, mert nem foglalkozik megállapításainak a mai kontextusban való relevanciájával, ami miatt egyes olvasók úgy érzik, hogy nincs egyértelmű következtetés arra vonatkozóan, hogy miért fontos ez a történelem. Technikai problémák, például az egyes kiadásokban hiányzó oldalak szintén aggodalomra adtak okot az olvasóknak, valamint egyes olvasók úgy érezték, hogy az állítások hiányos történelmi feljegyzéseken alapulnak.

(144 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Thirteenth Tribe: The Khazar Empire and Its Heritage

Könyv tartalma:

Ez a könyv az ősi khazár birodalom történetét követi nyomon, amely Kelet-Európa jelentős, de szinte elfeledett hatalma volt, és amely a sötét középkorban áttért a judaizmusra. Khazáriát végül Dzsingisz kán erői irtották ki, de bizonyítékok utalnak arra, hogy maguk a khazárok Lengyelországba vándoroltak, és a nyugati zsidóság bölcsőjét alkották.

Az általános olvasó számára a 7. századtól a 11. századig virágzó khazárok ma végtelenül távolinak tűnhetnek.

Mégis közeli és váratlan kapcsolatuk van a mi világunkkal, ami akkor derül ki, amikor Koestler elmeséli az ősi khazár birodalom lenyűgöző történetét.

Nagyjából abban az időben, amikor Nagy Károly császár volt nyugaton. A khászárok uralma a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig, a Kaukázustól a Volgáig terjedt, és jelentős szerepet játszottak a Bizánc elleni muszlim támadás megállításában, a gigantikus csipeszmozgalom keleti állkapcsát, amely nyugaton Észak-Afrikán át egészen Spanyolországig söpört.

Ezután a kazárok bizonytalan helyzetben találták magukat a két nagy világhatalom: a bizánci Kelet-római Birodalom és Mohamed diadalmaskodó követői között. Ahogy Koestler rámutat, a khazárok voltak koruk harmadik világa. Meglepő módszert választottak arra, hogy ellenálljanak mind a nyugati nyomásnak, hogy kereszténnyé váljanak, mind a keleti nyomásnak, hogy elfogadják az iszlámot.

Mindkettőt elutasítva áttértek a judaizmusra. Koestler úr a khazárok végső hitéről és a modern zsidóság faji összetételére és társadalmi örökségére gyakorolt hatásukról elmélkedik. Nagy mennyiségű, aprólékosan részletes kutatást végez.