A tökéletes bölcsességről szóló nagy szútra: Az Abhisamayalankaravolum 18. kötetével.

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik a Prajnaparamita szútrák mély jelentőségét a mahájána buddhizmusban, Edward Conze fordításait dicsérik azok világosságáért és mélységéért, ugyanakkor megjegyzik a szövegek kihívást jelentő jellegét is. Az olvasók értékelik a szútrákból nyert felismeréseket, de elismerik a tartalom nehézségét és ismétlődő jellegét, ami egyeseket visszatarthat attól, hogy teljes mértékben foglalkozzanak az anyaggal.

⬤ Mély betekintést nyújt a mahájána buddhizmusba és az „üresség” központi tanításába.
⬤ Edward Conze fordításait dicsérik a tisztaság, a szépség és a tudományos értékek miatt.
⬤ A bodhiszattvák és a buddhista filozófia megértéséhez nélkülözhetetlen útmutatónak számít.
⬤ A hosszú szöveg többrétegű megértést és „dharmaajtókat” biztosít az olvasók számára.

⬤ A szövegek hosszúak, nehezen érthetőek, és gyakran ijesztőnek tartják őket.
⬤ Sok kritika említi az ismétlődést és a rossz nyelvtant egyes szakaszokban.
⬤ Az írói stílus erudista lehet, tele anakronizmusokkal és bonyolult terminológiával, ami a modern olvasók számára kevésbé hozzáférhetővé teszi.
⬤ Egyesek egyenetlennek és kihívásnak tartják a fordításokat a filozófiai finomságok miatt.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Large Sutra on Perfect Wisdom: With the Divisions of the Abhisamayalankaravolume 18

Könyv tartalma:

Mintegy 2000 évvel ezelőtt a buddhizmus jelentős reformáción ment keresztül a mahájána, vagy "Nagy Jármű" nevű mozgalom révén, amely sok évszázadon át uralta a vallási életet Ázsia nagy részén, és még mindig jelentős befolyást gyakorol.

A mahájána alapszövegek, a Buddhának tulajdonított prédikációk, amelyeket szanszkritul "szútráknak" neveznek, a "tökéletes bölcsességet" tárgyalják. A "Nagy szútra a tökéletes bölcsességről" Kr.

u. 50 és 2000 között alakult ki Dél-Indiában, az emberiség történelmének egyik legjelentősebb vallási kreativitáskitörése idején.