A törési zóna: Visszatérésem a Balkánra

Olvasói vélemények

Simon Winchester könyve egyedülálló útleírás a Balkánon, amelyben személyes anekdoták és a Jugoszlávia felbomlása során kirobbant konfliktusok történelmi összefüggései fonódnak össze. Bár olvasmányos bevezetésként szolgál a régió összetett történelmébe és kultúrájába, számos kritikus rámutatott a könyv mélységét és a szerkesztés minőségét érintő korlátokra. Néhány olvasó egyszerre találta tanulságosnak és meghatónak, míg mások felületesség és rosszul szervezett szerkezet miatt bírálták.

** Jól megírt és lebilincselő, okos szellemességgel. ** Olvasmányos bevezetést nyújt a Balkán összetett történelmébe és kultúrájába. ** Személyes anekdotákat is tartalmaz, amelyek átélhetővé teszik az elbeszélést. ** Betekintést nyújt a régióba azok számára, akik ismerik és akik nem ismerik azt. ** Kiemeli a személyes tapasztalatokat és a Balkán aktuális kérdéseit.

** Hiányzik a mélység és a tartalom a történelmi elemzésből, gyakran felületesnek tartják. ** Kritika a rossz szerkesztés miatt, kisebb helyesírási hibák és kihagyások. ** Néhányan úgy találták, hogy Winchester más műveihez képest az írás kevésbé magával ragadó. ** A tartalmat összefüggéstelennek és a jelenlegi helyzet megértéséhez elavultnak érezhetik. ** Nem egy alapos történelmi beszámoló, inkább csak egy úti beszámoló.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Fracture Zone: My Return to the Balkans

Könyv tartalma:

A Balkánon évszázadok óta szörnyű dolgok történnek, és valószínűleg még évszázadokig folytatódni fognak. Ez a terület a nagy ellentétek területe - földrajzilag gyönyörű, ugyanakkor a térség kéreg alatti rétege nagy tektonikus törésvonalak mentén repedezett. Ezek a természetes törésvonalak elhalványulnak az ember által létrehozott határok mellett, amelyek további összetett rétegeket adtak egy olyan régióhoz, ahol gyakoriak a háborúk, kimondhatatlanok a borzalmak és felfoghatatlan a történelem. A világnak ez nem az a területe, ahová sokan szívesen ellátogatnának - hacsak nem jártak már ott korábban.

Simon Winchester, a tapasztalt riporter húsz évvel ezelőtt járt a térségben. A közelmúltbeli koszovói válság idején eszébe jutott ez az első út és az emberek, akikkel találkozott, és úgy döntött, hogy a párhuzamos utazások alkalmasak lehetnek arra, hogy együttérzéssel magyarázzák el ennek a széttöredezett térségnek a valódi természetét. Második utazását két nagy főváros, Bécs és Isztambul, amelyeknek szüntelen birodalmi rivalizálása a múltban oly mély szerepet játszott a térség mai kegyetlen megosztottságának kialakulásában, a térségbe vezető második útjának horgonya lesz.

A háború kitörésével egy nyelvész barátja segítségét kérte, és Bécsből elindult egy hosszú, karvaly alakú kalandra Szlovénián, Horvátországon, Bosznián, Montenegrón, Albánián, Macedónián, Koszovón, Bulgárián és Törökországon keresztül, és éppen akkor érkezett meg az Aranyszarvhoz, amikor a háborút hivatalosan befejezettnek nyilvánították. Szerencsével és értékes személyes kapcsolatok révén Winchesternek sikerült Macedóniában lennie azon a napon, amikor a NATO-erők bevonultak, hogy átvegyék az ellenőrzést Koszovó felett - és mivel a parancsnok tábornok régi barátja volt, a felszabadító hadoszlopokkal és páncélosokkal együtt lovagolt be.

Ez a könyv nem a háborúról szól, hanem inkább a régióról készült intim portré, amelyet a háború alatt festett meg. Egyúttal kísérlet arra, hogy megértsük, mi vezette ezt a régiót az erőszakhoz - most, a múltban és elkerülhetetlenül a jövőben is. Az idő- és helyérzékkel megírt A törésvonal egyszerre aktuális és időtlen. A címlapok mögé néz, és valódi képet ad egy olyan régióról, amely mindig is a szakadék szélén állt. Simon Winchester figyelemre méltó utazása minden elemet - a töréseket, a töréseket és a káoszt - egybefoglal, és értelmet ad egy látszólag értelmetlen helynek.