Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
Beyond the End of History: Rejecting the Washington Consensus
A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége óta eltelt negyed évszázadban az intézményesült értelmiségiek azt az elképzelést terjesztették elő, hogy a "történelem vége" valahogyan elérkezett. A "demokratikus kapitalizmus" modellje állítólag a politikai gazdaságtan fejlődésének végső állomása.
Gyakran azt sugallják, hogy egyszerűen csak meg kell várni, amíg a világ többi része felzárkózik, és akkor a nyugati modell végső és örök diadalra jut. Ebben a művében Keith Preston anarchista filozófus szkepticizmusát fejezi ki ezekkel a feltételezésekkel kapcsolatban. A modernitás Friedrich Nietzsche által jóval több mint egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott kritikáját kifejtve Preston amellett érvel, hogy a modernitás felemelkedéséhez kapcsolódó történelmi ciklus lezárulóban van.
A globalizmus, a liberalizmus, a kapitalizmus, a demokrácia és az amerikanizáció erői közelebb állnak az egyetemes hegemónia eléréséhez, mint valaha. Preston azonban mindezeket kíméletlen kritikának veti alá, és megkérdőjelezi a jelen korszak uralkodó ideológiai modelljének gyakorlatilag minden feltételezését.
Az ideológiai áramlatok és szellemi hatások széles skálájára támaszkodva Preston megfigyeli, hogy az általa "angol-amerikai-cionista-wahhabista" tengelynek nevezett hegemóniát a nemzetközi kapcsolatok területén belül hogyan kérdőjelezik meg mind a rivális államok feltörekvő tömbjei, mind a lázadó nem állami szereplők. Olyan különböző gondolkodókat idézve, mint Ernst Junger és Emma Goldman, Max Stirner, Alain de Benoist, Hans Hermann Hoppe és Kevin Carson, Preston alternatív víziót kínál arról, hogy mit hozhat a posztmodern civilizáció jövője.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)