Értékelés:
A könyv a tudományfilozófia átfogó vizsgálatát mutatja be, hangsúlyozva az empirikus bizonyítékok fontosságát a szerző által „a magyarázatok vasszabályának” nevezett módszerrel. Az olvasók a könyvet éleslátónak és hozzáférhetőnek találják, és értékes perspektívákat kínál a tudománytörténeti fejleményekről. Ugyanakkor kritikák érik a tudományfilozófusok kezelésének néhány pontatlansága és a túlzott leegyszerűsítésre való hajlam miatt.
Előnyök:⬤ Rendkívül olvasmányos és magával ragadó írói stílus.
⬤ Friss nézőpontot nyújt a tudományfilozófiáról, különösen az empirikus bizonyítékok szerepét illetően.
⬤ Érdekes történelmi kontextust és példákat tartalmaz.
⬤ Elismert, jelentős hozzájárulás a tudományfilozófiához, olyan érvekkel, amelyek sok olvasóhoz eljutnak.
⬤ Ideális mind a nem szakemberek, mind a filozófiában jártasak számára, így széles közönség számára hozzáférhetővé teszi.
⬤ Hibákat és tévedéseket tartalmaz a filozófia és a történelmi személyiségek tárgyalásában.
⬤ Egyesek szerint a központi tézis túlságosan leegyszerűsítő vagy félrevezető.
⬤ A kritikusok szerint a könyv figyelmen kívül hagyja a tudományos gyakorlat és elmélet fontos aspektusait.
⬤ A „vasszabályt” középpontba állító megközelítés figyelmen kívül hagyhatja a tudományos kutatás tágabb kontextusát és a nem empirikus tudás szerepét.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a szerző hangneme önelégültnek vagy túlságosan magabiztosnak tűnhet.
(53 olvasói vélemény alapján)
The Knowledge Machine: How Irrationality Created Modern Science
- Miért olyan erős a tudomány?
- Miért tartott olyan sokáig - kétezer évvel a filozófia és a matematika feltalálása után -, hogy az emberiség a tudomány segítségével kezdje megismerni a világegyetem titkait?
A tudományt, a filozófiát és a történelmet ötvöző úttörő művében Michael Strevens, a tudomány vezető filozófusa válaszol ezekre a kihívást jelentő kérdésekre, és bemutatja, hogy a tudomány csak akkor jött létre, amikor a gondolkodók belebotlottak abba a meghökkentő ötletbe, hogy a logikai érvelés szabályainak áthágásával tudományos áttöréseket lehet elérni.
Az olyan klasszikus művekhez hasonlóan, mint Karl Popper A tudományos felfedezések logikája és Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete, a The Knowledge Machine is a tudomány értelmével és eredetével foglalkozik, élénk történelmi példák sokaságát felhasználva annak bemutatására, hogy a tudósok szándékosan figyelmen kívül hagyják a vallást, az elméleti szépséget, sőt még a filozófiát is, hogy egy olyan szűk érvelési kódot fogadjanak el, amelynek szűkössége példa nélküli energiát irányít az empirikus megfigyelésbe és kísérletezésbe. Strevens ezt a tudományos kódexet a magyarázat vasszabályának nevezi, és feltárja, hogy ez a szabály - éppen azért, mert ésszerűtlenül szűk látókörű - miként győzi le az egyéni előítéleteket, hogy az emberiséget kérlelhetetlenül a természet titkai felé vezesse.
"A filozófiai és történelmi érvek keverékével, lebilincselő stílusban megírt A tudásgép magával ragadó portrékat nyújt a tudománytörténet néhány legnagyobb alakjáról, köztük Isaac Newtonról, a modern tudomány főépítészéről, a mozgás és a gravitáció alapvető elméleteiről, William Whewellről, a XIX. század elejének talán legnagyobb tudós-filozófusáról, és Murray Gell-Mannról, a kvark felfedezőjéről" (Alan Ryan). Strevens szerint ma, a változó éghajlat és a globális járványok jelentette fenyegetésekkel szemben a sajátos, de rendkívül hatékony tudományos tudásgépezetet meg kell védeni a politikusoktól, a kereskedelmi érdekektől, sőt maguktól a tudósoktól is, akik megpróbálják megnyitni, kevésbé szűkkörűvé és racionálisabbá tenni - és ezáltal aláásni az igazság iránti odaadó empirikus keresést.
A tanulságos és gyakran elragadóan furcsa illusztrációkkal gazdagon illusztrált A tudásgép, amely megnyerően közérthető stílusban íródott, ami meghazudtolja revizionista és úttörő koncepcióinak jelentőségét, radikálisan átformálja mindazt, amit a modern világ eredetéről tudni véltünk.
