A tudást teremtő társaság: Hogyan hozzák létre a japán vállalatok az innováció dinamikáját

Olvasói vélemények

A Nonaka és Takeuchi által írt „The Knowledge-Creating Company” című könyvről szóló kritikák a tudásmenedzsmentre vonatkozó, különösen a japán vállalatokra vonatkozó meglátások iránti csodálatot, valamint a könyv relevanciájával és bemutatásával kapcsolatos kritikát egyaránt tükrözik. Sok kritikus nagyra értékeli a hallgatólagos és explicit tudás közötti világos megkülönböztetést és a „középen-felülről-lefelé” irányítás modelljét, míg mások elavultnak és túlságosan tudományosnak találják.

⬤ Világos és éleslátó különbséget tesz a hallgatólagos és az explicit tudás között.
⬤ Rávilágít a középvezetők fontosságára a tudás létrehozásának folyamatában.
⬤ Gazdag esettanulmányokat kínál sikeres japán vállalatokról.
⬤ Úttörő jelentőségű, jelentős elméleti hozzájárulást tartalmazó szövegként jellemzik.
⬤ Filozófiai mélysége és a modern szervezeti gyakorlatra való alkalmazása miatt ajánlott.

⬤ Egyesek szerint a könyv túlságosan tudományos és tele van bonyolult szakzsargonnal.
⬤ Kritizálják, hogy elavult és a 70-es és 80-as évekből származó példákra támaszkodik.
⬤ Az esettanulmányok nem tartalmazzák a japán szolgáltatási ágazatot.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a könyv ismétlődő és néha unalmas olvasmány.
⬤ Egyes elméleteket elvontnak és a valós alkalmazásokhoz nem eléggé kapcsolódónak tartottak.

(34 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Knowledge-Creating Company: How Japanese Companies Create the Dynamics of Innovation

Könyv tartalma:

Hogyan váltak a japán vállalatok világelsővé többek között az autóiparban és az elektronikai iparban? Mi a sikerük titka? Két vezető japán üzleti szakértő, Ikujiro Nonaka és Hirotaka Takeuchi elsőként kötik össze a japán vállalatok sikerét azzal a képességükkel, hogy új tudást teremtenek, és azt sikeres termékek és technológiák előállítására használják fel. A The Knowledge-Creating Company című könyvben Nonaka és Takeuchi betekintést nyújt abba, hogy a japán vállalatok hogyan hozzák létre ezt az új tudást szervezetileg.

A szerzők rámutatnak, hogy a tudásnak két típusa van: az explicit tudás, amelyet kézikönyvek és eljárások tartalmaznak, és a hallgatólagos tudás, amelyet csak tapasztalat útján sajátítanak el, és csak közvetve, metaforákon és analógiákon keresztül közvetítenek. Az amerikai vezetők az explicit tudásra összpontosítanak. A japánok ezzel szemben a hallgatólagos tudásra összpontosítanak. És a szerzők szerint ez a sikerük kulcsa - a japánok megtanulták, hogyan alakítsák át a hallgatólagos tudást explicit tudássá.

A szerzők a görög filozófiától a zen buddhizmusig, a klasszikus közgazdászoktól a modern menedzsment gurukig terjednek, és a szervezeti tudás létrehozásának elméletét olyan cégek esettanulmányaival illusztrálják, mint a Honda, a Canon, a Matsushita, a NEC, a Nissan, a 3M, a GE vagy akár az amerikai tengerészgyalogság, hogy elmagyarázzák, hogyan történik ez - és megvilágítsák a japán üzleti gyakorlatot. Például a Matsushita Home Bakery (a világ első teljesen automatizált, otthoni használatra szánt kenyérsütőgépének) kifejlesztésén keresztül mutatják be, hogyan lehet a hallgatólagos tudást explicit tudássá alakítani: amikor a tervezők nem tudták tökéletesíteni a tésztagyúró mechanizmust, egy szoftverprogramozó az Osaka International Hotel pékmesterénél tanult, hallgatólagos ismereteket szerzett a tésztagyúrásról, majd ezt az információt továbbította a mérnököknek. A szerzők továbbá bemutatják, hogy a tudás létrehozásához a legjobb vezetési stílus nem a felülről lefelé vagy alulról felfelé irányuló, hanem az általuk középen felfelé lefelé irányulónak nevezett, in.

Amelyben a középvezetők hidat képeznek a felsővezetés eszményei és a frontvonal kaotikus valósága között.

Ahogy a 21. századba fordulunk, egy új társadalom van kialakulóban. Peter Drucker ezt a tudás társadalmának nevezi, amely drasztikusan különbözik az ipari társadalomtól, és amelyben a tudás megszerzése és alkalmazása kulcsfontosságú versenytényezővé válik. Nonaka és Takeuchi egy lépéssel tovább megy, és azt állítja, hogy a tudás létrehozása lesz a jövőben a versenyelőny fenntartásának kulcsa.

Mivel a versenykörnyezet és az ügyfelek preferenciái folyamatosan változnak, a tudás gyorsan elenyészik. A The Knowledge-Creating Company segítségével a vezetők a kezükben tarthatják a japán cégek sokéves tapasztalatait, amelyekből kiderül, hogyan lehet folyamatosan tudást létrehozni, és hogyan lehet azt sikeres új termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozására felhasználni.