A tudományos szexizmus kora: Hogyan támogatja az evolúciós pszichológia a nemek közötti profilalkotást és szurkol a nemek harcának

Olvasói vélemények

A könyv mélyreható kritikát nyújt az evolúciótudományban jelenlévő előítéletekről, különösen a nemi sztereotípiák tekintetében, és dicsérik a lebilincselő, humoros és elemző írói stílusát.

⬤ Briliáns és kötelező olvasmány
⬤ szórakoztató és átélhető
⬤ közérthető írásmód
⬤ éleslátó elemzést nyújt a nemek ábrázolásáról
⬤ megkérdőjelezi az evolúciós pszichológiában használt elavult és szexista trópusokat.

Néhány olvasó számára ellentmondásos vagy kihívást jelenthet, hogy elfogadja a mainstream evolúciós tudomány kritikáját.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Age of Scientific Sexism: How Evolutionary Psychology Promotes Gender Profiling and Fans the Battle of the Sexes

Könyv tartalma:

Bízunk abban, hogy tudományaink a szubjektivitás és a kulturális ideológiák világában az objektivitás és a tények síkján működnek, de vajon kell-e? A tudományos szexizmus korában Mari Ruti filozófus éles kritikát fogalmaz meg az evolúciós pszichológia nemi profilalkotó tendenciáiról, kibogozva a különböző nemi mitológiák alattomos szálait, amelyek beszivárogtak - vagy talán meg is határozták - ezt a hamis tudományt.

A sztereotípiákat tudományos tényként eladva az evolúciós pszichológia folyamatosan retrográd nemi modelleket hoz a mainstream kultúrába: ragaszkodik ahhoz, hogy a férfiak és a nők két teljesen különböző pszichológiai, érzelmi és szexuális univerzumban élnek, és hogy következésképpen mindig is a nemek ördögi harcában fognak állni. E regresszív érvek között szerepel az a feltételezés, hogy a férfiak szexualitása sürgető és válogatás nélküli, míg a nők "természetesen" vonakodóak, visszafogottak és válogatósak - ez a koncepció a nők által történelmileg fájdalmasnak tartott férfias viselkedés - például a megcsalás - igazolására épül.

A The Age of Scientific Sexism (A tudományos szexizmus kora) a legalapvetőbb szinten azt vizsgálja, hogy miért akarjuk a romantikus viselkedést a tudomány segítségével "megmagyarázni": társadalmunk egyre inkább egalitárius nemek közötti egyenlőséget hirdető tájképében miért vagyunk olyan lelkesek, hogy elfogadjuk az evolúciós pszichológia által támogatott, féktelen nemi profilalkotást? Talán ezek a leegyszerűsítő nemi karikatúrák népszerűségüket - legalábbis részben - túlságosan pragmatikus társadalmunknak köszönhetik, amely arra ösztönöz bennünket, hogy egyszerű válaszokat keressünk bonyolult kérdésekre.