Értékelés:
A „Vallás mint kritika: Ahmad „Az iszlám kritikai gondolkodás Mekkától a piacig” című könyve megkérdőjelezi az iszlámról alkotott hagyományos nézeteket, amelyek szerint az iszlámból hiányzik a kritikai gondolkodás. Azt állítja, hogy a kritika a különböző vallási hagyományok velejárója, és külön kiemeli a hétköznapi muszlimok szerepét ebben a diskurzusban. A könyv elgondolkodtató elemzést nyújt arról, hogy az iszlám hogyan lép kölcsönhatásba a kritika, az ész és a felvilágosodás filozófiájának fogalmaival, és a vallást a kritika erőteljes ágenseként, nem pedig pusztán tárgyaként pozicionálja.
Előnyök:A könyv jól megírt és intellektuálisan ösztönző, meggyőző érveket sorakoztat fel, amelyek gondolkodásra késztetnek. Az iszlám tanulmányok, az antropológia és a filozófia fontos témáival foglalkozik. A szerző gazdag forrásanyagra támaszkodik, beleértve a néprajzi és irodalmi forrásokat is, és a kritikát mint a hétköznapi muszlimok gyakorlatát mutatja be. Az írói stílus élvezetes, lírai fordulatokkal és szellemes megjegyzésekkel.
Hátrányok:Egyes olvasók megkérdőjelezhetőnek találhatják a kritika szereplőinek kiválasztását, vagy nem értenek egyet a történelmi alakok és témák értelmezésével. Egyesek elvárása lehet, hogy a vita a bemutatott érvek összetettségét vagy kritikáját is figyelembe vegye.
(2 olvasói vélemény alapján)
Religion as Critique: Islamic Critical Thinking from Mecca to the Marketplace
Irfan Ahmad azt a messzemenő érvet képviseli, hogy az iszlámban az önkritika és a másokkal szembeni kritika hatékony rendszerei és módozatai eredendően benne rejlenek - sőt, a kritika szerves része az iszlám alapvető elveinek és gyakorlatának.
Megkérdőjelezve az iszlámról alkotott általános nézeteket, amelyek szerint az iszlám ellenséges a kritikai gondolkodással szemben, Ahmad felvázolja a kritika virágzó hagyományait az iszlám kultúrában, nagyrészt a dél-ázsiai hagyományokra összpontosítva. Ahmad az ész és a kritika görög és felvilágosodásbeli fogalmait kérdőjelezi meg, és megállapítja, hogyan hivatkoznak ezekre másokkal, köztük a muszlimokkal kapcsolatban.
A kritika alternatív genealógiáját vázolva az iszlámban Ahmad hindi, urdu, fárszi és angol nyelvű forrásokra támaszkodva olvassa a vallási tanításokat és szövegeket, és bemutatja, hogyan szolgálnak a kritika kifejeződéseiként. Az iszlámot mindvégig a kritika közvetítőjeként, nem pedig tárgyaként ábrázolja. Tágabb szinten Ahmad kibővíti magának a kritikának az eszméjét.
A Delhiben és Aligarhban a piaci árusok között végzett terepmunkájára támaszkodva a kritikát antropológiai szempontból a hétköznapi muszlimok mindennapi életében zajló szociokulturális tevékenységként értelmezi, túl az értelmiségiek világán. A Vallás mint kritika teret enged a modernitás és a változás új elméleti megfontolásainak, és olyan kiemelkedő kérdésekkel foglalkozik, mint a nemzet, a nők egyenlősége, az állam, a kultúra, a demokrácia és a szekularizmus.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)