Ádám és Éva elveszett világa: Genezis 2-3 és az emberi eredetről szóló vita

Olvasói vélemények

John Walton „Ádám és Éva elveszett világa” című műve a Teremtésről szóló genezisbeli beszámoló újszerű értelmezését mutatja be, amely a funkcionális megértést helyezi előtérbe az anyagi megértéssel szemben. A könyv amellett érvel, hogy a Teremtés könyve az ókori közel-keleti kultúra kontextusában érthető meg a legjobban, és azt sugallja, hogy Ádám és Éva nem az első emberek voltak, hanem az emberiség Isten teremtésében betöltött szerepét reprezentáló archetípusok. Ez a megközelítés arra készteti az olvasót, hogy újragondolja a bűnről, a teremtésről, valamint a tudomány és a Szentírás közötti kapcsolatról alkotott hagyományos nézeteket. Bár sok olvasó értékeli a friss nézőpontot, néhányan kritizálják a szilárd bizonyítékok hiánya vagy a hagyományos értelmezésektől való eltérés miatt.

⬤ Üdítő, kulturális kontextusban gazdag értelmezését nyújtja a Teremtés könyvének.
⬤ Elmélyültebb gondolkodásra ösztönöz a szövegről és annak a hitre és a tudományra gyakorolt hatásáról.
⬤ A laikus olvasók és a tudósok számára egyaránt hozzáférhető.
⬤ Új megvilágításba helyezi a teremtés és a bűnbeesés történetének összetett összefüggéseit.
⬤ Foglalkozik a történelmi perspektívákkal és a teológiai vonatkozásokkal.

⬤ Egyes olvasók az érveket sűrűnek és összetettnek találják.
⬤ Kritika a szelektív értelmezésekre és feltételezésekre való támaszkodással kapcsolatban.
⬤ Néhányan nem értenek egyet a következtetésekkel, túlságosan liberálisnak vagy a hagyományos felfogással összeegyeztethetetlennek tartva azokat.
⬤ Nem alkalmas a Genezis irodalmának alkalmi bevezetésére.
⬤ Zavart okozhat Ádám és Éva történetiségével kapcsolatban.

(149 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Lost World of Adam and Eve: Genesis 2-3 and the Human Origins Debate

Könyv tartalma:

Christianity Today Biblikus Tanulmányok Díj

Ádám és Éva története évszázadokon át gazdagon visszhangzott a művészet, az irodalom és a teológia folyosóin. A legtöbb modern ember számára azonban a névértéken való elfogadása nem felel meg a valóságnak. És még sok mai gondolkodó keresztény számára is, akik komolyan akarják venni a Szentírás tekintélyét, a Genezis 2-3 "szó szerinti" értelmezéséhez való ragaszkodás fájdalmasan úgy néz ki, mint egy "tépelődő" csík a hit és a tudomány között.

Hogyan léphetnek előre a jóhiszemű keresztények? Ki volt a történelmi Ádám és Éva? Mi van, ha rosszul olvastuk a Teremtést - és annak az anyagi eredetre vonatkozó állításait -? Milyen kulturális kontextusban ábrázolták ezt a párt, ezt a kertet, ezt a fát, ezt a kígyót?

Az úttörő A Genezis első részének elveszett világa című könyve után John Walton a Genezis 2-3 ókori közel-keleti kontextusát vizsgálja, teret adva a Szentírás hűséges olvasásának, valamint a tudomány teljes körű bevonásának, hogy az emberi eredetről szóló vitában új utat találjunk. Bónuszként N. T. Wright megvilágító erejű exkurzusa Ádámot Pál teológiájának implikált elbeszélésébe helyezi.

Az Ádám és Éva elveszett világa kötelező olvasmány lesz mindazok számára, akik történelmileg és teológiailag meg akarják érteni ezt az alapvető szöveget, és kíváncsiak arra, hogy miként lehet azt az emberi eredetről alkotott kortárs felfogás mellett szemlélni.

Az Elveszett világ sorozat könyvei a John H. Walton bibliatudós által meghatározott mintát követik, a héber szöveg friss, közeli olvasatát és az ókori közel-keleti irodalom ismeretét hozzák a tárgyalt bibliai téma közérthető tárgyalásához, logikán alapuló tételek sorozatával.