Az 1. Mózes 1. könyve mint ősi kozmológia

Olvasói vélemények

A könyvet nagyra értékelik a Genezis 1. könyvének az ókori közel-keleti irodalom és gondolkodás összefüggésében történő alapos elemzéséért. A szöveg úttörő szemléletét segíti elő, a hagyományos tárgyi értelmezés helyett a funkcionális ontológiai megközelítést hangsúlyozza. Sok recenzens szerint elengedhetetlen olvasmány mindazok számára, akik a Teremtés könyvét tanulmányozzák vagy tanítják.

⬤ Alapos kutatás és tudományosság
⬤ olyan innovatív fogalmakat mutat be, mint a funkcionális ontológia
⬤ tudományos mű számára hozzáférhető
⬤ megvilágítja a kulturális és történelmi összefüggéseket
⬤ drámaian megváltoztatja a Genezis 1 megértését.

Nem az átlagolvasónak szól, és kihívást jelenthet a tudományos irodalomban nem jártasak számára.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Genesis 1 as Ancient Cosmology

Könyv tartalma:

Az ókori közel-keleti gondolkodásmód számunkra, modernek számára egyáltalán nem intuitív, de az ősi nézőpontok megértése csak akkor közelítheti meg a pontosságot, ha az ősi szövegekbe a saját feltételeik szerint kezdünk el behatolni, ahelyett, hogy a saját világképünket erőltetnénk rájuk. Ebben a feladatban segítségünkre van az egyre bővülő irodalmi anyag, amelyet felkutatnak és elemeznek.

Az összehasonlító tanulmányok történetét bemutató bevezető után, valamint azt, hogy miként alkalmazták az összehasonlító tanulmányokat általában az ókori szövegek és különösen a kozmológia tanulmányozására, Walton a könyv első felében azokra az ókori közel-keleti szövegekre összpontosít, amelyek a kozmológiáról való ókori gondolkodásmódról szóló ismereteinket szolgálják. Elsősorban azok a szövegek érdekesek, amelyek segíthetnek nekünk abban, hogy megismerjük a kozmikus ontológiával kapcsolatos ókori nézőpontok paramétereit - vagyis azt, hogy az írók hogyan érzékelték az eredetet. Az egész ókori Közel-Keletről származó szövegek kerülnek bemutatásra, köztük elsősorban egyiptomi, sumér és akkád szövegek, de esetenként adott esetben ugarit és hettita szövegek is. Walton szándéka mindenekelőtt a szövegek megértése, de annak bemutatása is, hogy az ókori Közel-Kelet kognitív környezetét egy funkcionális ontológia hatotta át. Ez a funkcionális ontológia többet foglal magában annál az elképzelésnél, hogy a kozmosz rendezése állt a kozmológiai szövegek középpontjában. Azt állítja, hogy az ókori világban a rend és a funkcionalitás megteremtése volt a kreatív tevékenység lényege. Nagy figyelmet szentel a templomok ókori ideológiájának is, hogy megmutassa a templomok és a működő kozmosz közötti szoros kapcsolatot.

A könyv második felét az 1Mózes 1:1-2:4 új elemzésének szenteli. Walton tanulmányokat kínál a jelentős héber kifejezésekről, és igyekszik megmutatni, hogy az izraelita szövegek egy funkcionális ontológiáról és egy olyan kozmológiáról tanúskodnak, amely a templomideológia jegyében épül fel, akárcsak az ókori Közel-Kelet többi részén. Azt állítja, hogy az 1. Mózes 1 soha nem az anyagi eredetről szóló beszámoló volt, hanem, ahogy az ókori világ többi részében, a "teremtés szövegeinek" középpontjában a kozmosz rendezése állt, azáltal, hogy a kozmosz összetevőinek funkcióit kezdeményezte. Azt állítja továbbá, hogy az 1Mózes 1 kozmológiája azon az előfeltevésen alapul, hogy a kozmoszt templomi szempontból kell értelmezni. Mindezzel azt akarja bemutatni, hogy ha az 1Mózes 1-et úgy olvassuk, mint az ősi dokumentumot, ahelyett, hogy a saját világnézetünk fényében próbálnánk olvasni, a szöveg olyan módon kel életre, amely segít visszanyerni azt az energiát, amellyel eredeti kontextusában rendelkezett. Ugyanakkor új perspektívát nyújt az 1Mózes 1. könyvének régóta vitatott kérdésekkel kapcsolatban. Az 1Mózes 1 messze nem egy kölcsönzött szöveg, hanem egyedülálló teológiát kínál, még akkor is, ha a kortárs kognitív környezet platformjáról szólal meg.