Algernon Blackwood legjobb szellemtörténetei

Olvasói vélemények

Algernon Blackwood művei, különösen legjobb novelláinak gyűjteménye, a hangulatos, pszichológiai horrorról ismertek, amely gyakran összefonja a természetfelettit a karakterek mély önvizsgálatával. Míg sok olvasó nagyra értékeli innovatív történetmesélését és a nyugtalanság érzetét keltő képességét, mások a szószátyársága és lassú tempója miatt kihívást jelent az írói stílusa. Számos kritika kiemeli az antológiát, mint a horror irodalomba való jelentős bevezetést, különösen dicsérik az olyan történeteket, mint a „The Willows” és a „The Wendigo”. Néhány olvasó azonban rámutat, hogy a cím félrevezető lehet, mivel sok történet nem hagyományos szellemtörténet.

⬤ Erősen atmoszférikus és fantáziadús történetek
⬤ A természetfeletti elemek innovatív integrációja a karakterek fejlődésével
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely pszichológiai feszültséget épít
⬤ Olyan klasszikusok szerepelnek benne, mint a „The Willows” és a „The Wendigo”
⬤ Jelentős hatás a későbbi szerzőkre, például H.P. Lovecraftra
⬤ Élénk képi világot teremtő, leíró nyelvezet.

⬤ A dikció és az elbeszélői stílus a modern olvasók számára elavultnak és terjedelmesnek tűnhet
⬤ Néhány történetet pontatlanul lehet szellemtörténetnek kategorizálni, mivel sok közülük inkább pszichológiai thriller
⬤ A tempó lassú lehet, ami nem biztos, hogy tetszeni fog a gyorsabb elbeszéléseket kedvelő olvasóknak
⬤ A könyv egyes kiadásainak formázása vagy nyomdai minősége rossz lehet.

(50 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Best Ghost Stories of Algernon Blackwood

Könyv tartalma:

Egy havas asszony... egy éjféli hívó, aki megtartja ígéretét... erdők, ahol a természet szándékos és gonosz... elvarázsolt házak... ezek a lények és gondolatok árasztják el Algernon Blackwood (1869-1951) kísértettörténetek e gyűjteményét. Összesen tizenhárom, Blackwood teljes munkásságából összegyűjtött történetet tartalmaz: olyan erőteljes és fantáziadús történeteket, amelyekből könnyen érthető, miért tartják őt a huszadik század legjelentősebb brit természetfeletti írójának.

Blackwood szinte felülmúlhatatlan képessége arra, hogy megteremtse a feloldhatatlan borzalom hangulatát, és azt a történet végéig fenntartsa. "A fűzfák" -- amelyet H. P. Lovecraft a legjobb természetfeletti történetnek nevezett -- tipikus példája Blackwood művészetének: Blackwood lassan és biztosan vonja be az olvasót az árnyékok, árnyalatok és földöntúli rémület világába.

Blackwood mestere volt a misztikus érzések és a kozmikus élmény felidézésének is.

Olyan elképzelésekkel foglalkozott, mint a létezés egymást átható szintjei és panteisztikus elemi erők, és ezzel jelentősen kibővítette a természetfeletti irodalom tartalmát. De még a horrortörténetek hagyományosabb elemeit, például a szellemeket és a kísértetházakat is olyan energiával és érzékkel kezeli, hogy messze elődei fölé emelkedik.

Algernon Blackwood komoly keleti gondolatokra, modern pszichológiára és filozófiára támaszkodva olyan kifinomultságot vitt a rémtörténetbe, amely - kevés kivételtől eltekintve - korábban hiányzott belőle. Az eredmény olyan történetek, amelyek nemcsak garantáltan borzongatóak, hanem olyanok is, amelyeknek van mondanivalójuk az intelligens olvasó számára.