Értékelés:
Algernon Blackwood klasszikus hangulatú horrormese, amely két férfiról szól, akik egy félreeső, fűzfákkal teli szigeten rekedve hátborzongató rémületet élnek át. A történet a lírai próza és az élénk leírások révén hatásosan kelti a rettegés és a rejtély érzését, néhány olvasó mégis frusztrálónak találja a lassú tempót és a kétértelmű befejezést.
Előnyök:⬤ Lírai és elegáns próza, amely fokozza a történet hangulatát.
⬤ Sikeresen építi fel a feszültséget és a kúszó félelem érzését.
⬤ Mélyen foglalkozik a természet és az elszigeteltség pszichológiai hatásaival.
⬤ Kevésbé támaszkodik a vérre vagy a kifejezett horrorra, ehelyett a pszichológiai nyugtalanságra összpontosít.
⬤ A természetfeletti irodalom klasszikus műveként dicsérik.
⬤ A lassú tempó elriaszthatja a kortárs vagy gyorsabb horrortörténetekhez szokott olvasókat.
⬤ A befejezés kétértelmű, és sok kérdést hagy megválaszolatlanul, ami egyes olvasókat frusztrálhat.
⬤ A nyelvezet elavultnak tűnhet, ami a modern közönség számára kevésbé hozzáférhetővé teszi a művet.
⬤ Egyes kritikák szerint nem sok akció történik, ami néhány olvasó számára a stagnálás érzését kelti.
(182 olvasói vélemény alapján)
A The Willows híres arról, hogy számos későbbi íróra is hatással volt, különösen a horrorszerző H. P.
Lovecraftra, aki az angol irodalom legjobb természetfeletti meséjeként méltatta. A felállás érdekes: Két barát éppen egy kenutúrán piheni ki a kígyózó, kanyargós Dunát, amikor egy parasztember holttestére bukkannak az erdőben.
Amikor visszatérnek a kenujukhoz, az evezők eltűnnek. Az éjszaka beálltával a vadregényes vidéki környezetet általános nyugtalanság járja át...
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)