Olvasói vélemények
Összegzés:Jessop „Államhatalom” című könyvét értékes hozzájárulásnak tekintik az államelmélethez, különösen a stratégiai kapcsolati megközelítés (SRA) továbbfejlesztésében. Míg egyes olvasók nagyra értékelik meglátásait és lebilincselő stílusát, mások kritizálják, hogy ismétlődik és túlságosan Jessop saját intellektuális útjára összpontosít. A könyv többnyire átdolgozott esszék gyűjteménye, korlátozott új tartalommal, ami az általános hatását illetően vegyes véleményekhez vezet.
Előnyök:A könyvet fontos hozzájárulásnak tartják az államelmélethez, érdekes meglátásokat és frissítő perspektívát nyújt. Hatékonyan rávilágít a stratégiai kapcsolati megközelítés (SRA) fontosságára, és élvezetes írói stílusa miatt nagyra értékelik. Egyes olvasók nagyon hasznosnak találják a kapitalista állam megértéséhez.
Hátrányok:Sok olvasó úgy érzi, hogy a könyv kissé korlátozó és ismétlődő, mivel főként Jessop korábbi műveiben már kifejtett gondolatokat ismételget. A kritikusok azt is megjegyzik, hogy Jessop saját szellemi fejlődésére való összpontosítása háttérbe szorítja a szélesebb körű elméleti vizsgálódást, és egyes tartalmak önéletrajzi jellegűnek tűnnek. Nagyon kevés új anyagot tartalmaz, ami csalódást okoz a korábbi kiadványokhoz képest.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
State Power: A Strategic-Relational Approach
Könyv tartalma:
Bob Jessop naprakészen mutatja be az államhatalom gyakorlásában a struktúra és a stratégia dialektikájának sajátos megközelítését. Míg korábbi munkái kritikusan vizsgálják a többi államelméletet, ez a könyv saját stratégiai-relációs megközelítésének fejlődésére összpontosít.
Bemutatja főbb forrásait, felvázolja fejlődését, négy esettanulmányra alkalmazza ezt a megközelítést, és felvázolja a stratégiai-relációs kutatási menetrendet. A könyv a megközelítés átfogó elméleti kifejtését és az alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat mutatja be.
A könyv főbb jellemzői a következők: a szerző elméleti fejlődésének bemutatása; az államelmélet és a politikai gazdaságtan kulturális fordulatának legújabb fejleményeinek áttekintése; a legfontosabb államelméleti szerzők kritikus stratégiai-relációs újraolvasása: Marx a politikai képviseletről, Gramsci az államhatalom térbeliségéről, Poulantzas az államról mint társadalmi viszonyról és a későbbi Foucault az államalkotásról; a stratégiai-relációs megközelítés alkalmazása a kortárs államot érintő fontos kérdésekre: Az európai többszintű szelektivitás, a nemzeti állam jövője, az állam időbeli szuverenitása, valamint az európai többszintű kormányzás jelentősége az állam általánosabb jövője szempontjából. A könyv a politikai gazdaságtan és az államelmélet jövőbeli stratégiai-relációs kutatásaira vonatkozó ajánlásokkal zárul.
