Olvasói vélemények
Összegzés:Jessop „Államhatalom” című könyvét az államelmélethez való fontos hozzájárulásként ismerik el, különösen stratégiai kapcsolati megközelítése miatt. Bár hasznosnak tartják a kapitalista állam megértéséhez, egyes kritikusok bírálták, hogy kissé ismétlődik, elsősorban korábban megjelent anyagokat tartalmaz, és túlzottan Jessop személyes szellemi útjára összpontosít.
Előnyök:⬤ Fontos hozzájárulás az államelmélethez és a politikai szociológiához.
⬤ Stratégiai kapcsolati megközelítést mutat be, amelyet a kapitalista állam megértéséhez nélkülözhetetlennek tartanak.
⬤ Hasznos a Jessop munkássága és annak alapjai iránt érdeklődő olvasók számára.
⬤ Élvezetes és éleslátó írói stílus.
Hátrányok:⬤ A könyv sok korábban megjelent tartalmat tartalmaz, ami némileg ismétlődővé teszi.
⬤ Túlságosan Jessop saját szellemi fejlődésére összpontosít, ahelyett, hogy a stratégiai relációs megközelítést mélyrehatóan vizsgálná.
⬤ Csak az utolsó fejezet teljesen új, kevés friss anyaggal.
⬤ Egyes olvasók feleslegesnek találhatják az önéletrajzi elemeket.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
State Power: A Strategic-Relational Approach
Könyv tartalma:
Bob Jessop naprakészen mutatja be az államhatalom gyakorlásában a struktúra és a stratégia dialektikájának sajátos megközelítését. Míg korábbi munkái kritikusan vizsgálják a többi államelméletet, ez a könyv saját stratégiai-relációs megközelítésének fejlődésére összpontosít.
Bemutatja főbb forrásait, felvázolja fejlődését, négy esettanulmányra alkalmazza ezt a megközelítést, és felvázolja a stratégiai-relációs kutatási menetrendet. A könyv a megközelítés átfogó elméleti kifejtését és az alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat mutatja be.
A könyv főbb jellemzői a következők: a szerző elméleti fejlődésének bemutatása; az államelmélet és a politikai gazdaságtan kulturális fordulatának legújabb fejleményeinek áttekintése; a legfontosabb államelméleti szerzők kritikus stratégiai-relációs újraolvasása: Marx a politikai képviseletről, Gramsci az államhatalom térbeliségéről, Poulantzas az államról mint társadalmi viszonyról és a későbbi Foucault az államalkotásról; a stratégiai-relációs megközelítés alkalmazása a kortárs államot érintő fontos kérdésekre: Az európai többszintű szelektivitás, a nemzeti állam jövője, az állam időbeli szuverenitása, valamint az európai többszintű kormányzás jelentősége az állam általánosabb jövője szempontjából. A könyv a politikai gazdaságtan és az államelmélet jövőbeli stratégiai-relációs kutatásaira vonatkozó ajánlásokkal zárul.
