Értékelés:
A könyv alapos vizsgálatot nyújt az állatok társadalmi helyzetével kapcsolatos filozófiai és vallási nézőpontokról Kr. e. 600-tól napjainkig, a sztoicizmustól és a neoplatonizmustól kezdve a kortárs filozófiáig. Sorabji amellett érvel, hogy a hagyományos nyugati gondolkodásmód nagyrészt háttérbe szorította az állatbarát nézőpontokat, ami jelentősen befolyásolja az állatokhoz való mai viszonyunkat.
Előnyök:A könyvet dicsérik a mélyreható kutatásaiért, a klasszikus irodalom lenyűgöző elsajátításáért és a jól érvelő vitákért. Kiváló elsődleges forrásként szolgál az ember-állat kapcsolatokról szóló vitákhoz, és új erkölcsi megfontolásokat mutat be az állati elmével és megismeréssel kapcsolatban. Emellett nagyon olvasmányosnak és jól szerkesztettnek tartják.
Hátrányok:Egyes olvasók talán kevésbé találják a klasszikus irodalomra és a filozófiai elméletekre való összpontosítást, és azok, akik kortárs vagy hozzáférhetőbb áttekintést keresnek, úgy érezhetik, hogy túlságosan sűrű a tudományos diskurzus.
(3 olvasói vélemény alapján)
Animal Minds and Human Morals
Nincs szintaxisuk, így megehetjük őket. Richard Sorabji szerint ez a sztoikus filozófusoknak tulajdonított következtetés Arisztotelész azon érvén alapult, hogy az állatoknak nincs észérvük. Lenyűgöző, mélyen megismert könyvében Sorabji az állatokról való gondolkodásunk gyökereit az arisztotelészi és sztoikus hiedelmekre vezeti vissza. Az ókori szellemfilozófia egy visszatérő témáját feltérképezve megmutatja, hogy az állatok jogairól szóló mai viták csak a legújabb fejezetét jelentik az évezredes vitáknak.
Sorabji a görög filozófiai szövegek széles skáláját tekinti át, és megvizsgálja, hogy az állatok képességeiről szóló klasszikus viták hogyan keresztezik egymást a központi kérdésekkel, nemcsak az etikában, hanem az emberi racionalitás meghatározásában is: a fogalmak természete; az észlelések és a hiedelmek közötti különbség; az emlékezet, a szándék és az érzelem hogyan kapcsolódik az értelemhez; és hogy a beszéd, a készségek és a következtetés milyen mértékben szolgálhatnak az értelem bizonyítékául. A rituális áldozatok és a húsevés jelentőségére összpontosítva vizsgálja az állatokkal való bánásmód vallási összefüggéseit az ókori Görögországban és a középkori nyugati kereszténységben. Közelebbről megvizsgálja az állatok jogainak Peter Singer, Tom Regan és Mary Midgley által kínált kortárs védelmét is.
Az Animal Minds and Human Morals új megvilágításba helyezi az állatok státuszával kapcsolatos hagyományos érveket, miközben ezeken túlmutatva rámutat az aktuális erkölcsi dilemmákra. A könyv kulcsfontosságú olvasmány lesz az ókori filozófia, etika, filozófiatörténet, klasszikusok és középkori tanulmányok területén dolgozó tudósok és diákok számára, valamint mindazok számára, akiket komolyan foglalkoztat a más fajokkal való kapcsolatunk.
