Amikor a múlt mindig jelen van: Érzelmi traumatizáció, okok és gyógymódok

Olvasói vélemények

A könyv bemutatja a Havening technikát, egy új terápiás megközelítést, amelynek célja, hogy az egyéneknek érintésen és speciális eljárásokon keresztül segítsen leküzdeni a traumát, a szorongást és az érzelmi problémákat. A módszer tudományos alátámasztottsága és hozzáférhetősége miatt dicséretes, különösen hasznos a terapeuták és a traumával küzdő kliensek számára. Néhány olvasó azonban úgy találta, hogy nem tartalmaz elég részletes útmutatást magáról a Havening-eljárásról, és hátrányként említette az árát.

⬤ Életmódváltó technikák a trauma és a fóbiák leküzdéséhez.
⬤ Jól kutatott, erős tudományos alapokon nyugvó könyv.
⬤ Hozzáférhető nyelvezet, amely a nem szakemberek számára is könnyen érthetővé teszi.
⬤ A hagyományos terápiákhoz képest gyors gyógyulási eredményeket kínál.
⬤ Egyedülálló perspektívát nyújt a test és elme kapcsolatáról és az alternatív gyógyítási módszerekről.

⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a Havening elvégzésére vonatkozó utasítások nem elég részletesek.
⬤ A tartalom mennyiségéhez képest drágának tartják.
⬤ Néhányan túl bonyolultnak találták a technikai magyarázatokat.

(23 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

When the Past Is Always Present: Emotional Traumatization, Causes, and Cures

Könyv tartalma:

Amikor a múlt mindig jelen van: Számos új gondolatot mutat be a traumáról és a traumakezelésről. Az első ezek közül az, hogy az elme/agyból eredő zavarok kezelésének egy másik módja lehet az érzékek használata. Ez az elképzelés, amely a pszichoszenzoros terápia középpontjában áll, alkotja azt, amit a szerző a traumakezelés "harmadik pillérének" tekint (az első és a második pillér a pszichoterápia és a pszichofarmakológia). A pszichoszenzoros terápia azt tételezi fel, hogy az érzékszervi input - például az érintés - olyan érzékszerveken kívüli aktivitást hoz létre, amely megváltoztatja az agyműködést és azt, ahogyan az ingerekre reagálunk.

A könyvben bemutatott második elképzelés szerint a traumatizáció csak különleges körülmények között kódolódik az amigdalában. Így annak megértésével, hogy mi teszi az egyént ellenállóvá a traumatizációval szemben, módot kínálhatunk annak megelőzésére.

A harmadik gondolat az, hogy a traumatizáció azért következik be, mert az esemény során nem találunk menedéket. Ez a havening, a pszichoszenzoros terápia könyvben leírt sajátos formája, a havening sarokköve. Evolúcióbiológiai elvek és a közelmúltban publikált idegtudományi tanulmányok segítségével a könyv részletesen bemutatja, hogy a havening érintés hogyan kapcsolja le az érzelmi élményt a traumáról, lényegében csak egy hétköznapi emlékké téve azt. Ha ez megtörtént, az esemény többé nem okoz szorongást.