Anti-natalizmus: Elutasító filozófia a buddhizmustól Benatarig

Olvasói vélemények

A könyv átfogó bevezetésként szolgál az elutasító és antinatalista filozófiába, világos és módszeres módon mutat be robusztus érveket. Az olvasók nagyra értékelték az informatív tartalmat és a lebilincselő írói stílust, bár néhányan kritizálták a szerkesztés minőségét, és azt javasolták, hogy az írás lehetne szuggesztívebb. Bizonyos hiányosságok ellenére számos kritika kiemeli a könyvet, mint értékes forrást ezen összetett filozófiai eszmék megértéséhez.

⬤ Világos és könnyen követhető írás
⬤ átfogó áttekintés az antinatalista filozófiáról
⬤ jól felépített és informatív
⬤ magával ragadó és élvezetes olvasmány
⬤ kiváló források a további megértéshez
⬤ hasznos GYIK-eket tartalmaz
⬤ feltárja a történelmi kontextust és a modern gondolatok előzményeit.

⬤ Szerkesztési problémák az írásjelekkel és a formázással
⬤ néhány olvasó úgy érzi, hogy az írás lehetne szuggesztívebb
⬤ nem biztos, hogy kielégíti azokat, akik már ismerik a témákat
⬤ a nemek nyelvezetét megjegyezte
⬤ korlátozott terjedelemben foglalkozik a nem emberi perspektívákkal.

(20 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Anti-Natalism: Rejectionist Philosophy from Buddhism to Benatar

Könyv tartalma:

Úgy tűnik, hogy az elmúlt néhány évtizedben elkezdődött az, amit "a gyermektelenek forradalmának" neveznek. A fejlett országokban egyre többen döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyermeket. Ennek a "forradalomnak" számos oka van, többek között az a meggyőződés, hogy egy új élet létrehozása azt jelenti, hogy valakit szükségtelenül és beleegyezése nélkül kitesznek az élet számos szenvedésének, beleértve a halált is. Ezt a meggyőződést és a mögötte álló filozófiát antinatalizmusnak nevezik. A közelmúltban újraéledt ez a filozófia, amelynek egyik fő katalizátora David Benatar "Jobb, ha nem lettél" című könyve (2006). Az antinatalizmus egy tágabb filozófia részének tekinthető, amelyet itt elutasításnak nevezünk, és amely a létezést - közvetlenül vagy közvetve, azaz a nemzés formájában - mélyen problematikusnak és elfogadhatatlannak tartja.

A könyv nyomon követi e filozófia fejlődését a hinduizmusban (Moksha) és a buddhizmusban (Nirvána) rejlő ősi vallási gyökereitől a dél-afrikai filozófus, David Benatar legmodernebb megfogalmazásáig. Megvizsgálja, hogy a 19. században Schopenhauer és von Hartmann, a 20. században Zapffe, egy kevéssé ismert norvég gondolkodó, a legutóbbi időkben pedig Benatar milyen mértékben járult hozzá az elutasító gondolkodáshoz. Benatar és Zapffe ezt a megközelítést legvilágosabban antinatalizmusként képviseli. A könyv egy fejezetet szentel az elutasító filozófia irodalmi kifejeződésének is Samuel Beckett és J. P. Sartre műveiben. Összefoglalva, az elutasítás távolról sem ezoterikus doktrína, hanem az emberiség történelmének mindhárom nagy kulturális formát - vallási, filozófiai és irodalmi - átható, jelentős jelenléte.

A könyv amellett érvel, hogy a születésellenes filozófia és annak gyakorlata sokat köszönhet három fő fejleménynek: a szekularizációnak, a társadalmi attitűdök liberalizálódásának és a technológiai fejlődésnek (fogamzásgátlás). A születésellenes attitűdöket és gyakorlatot ezért a "haladás" részének kell tekinteni, amennyiben ezek a fejlemények kiszélesítik életmódválasztékunkat és a létezéshez való hozzáállásunkat. Összefoglalva: A könyv amellett érvel, hogy a születésellenességet komolyan kell venni, és a modern, szekuláris civilizáció legitim nézetének kell tekinteni. Másodszor, a könyv arra törekszik, hogy a jelenlegi antinatalista gondolkodást történelmi és filozófiai perspektívába helyezze. Végül pedig amellett érvel, hogy az antinatalizmus továbbfejlesztése érdekében azt egyfajta racionális "életfilozófiaként" kell intézményesíteni, és nagyobb figyelmet kell fordítani e filozófia gyakorlati megvalósításának problémáira és kilátásaira.

A szerző társadalomtudós. A Londoni Egyetemen szerzett doktori fokozatát követően egyetemi tanárként dolgozott. Ez a könyv a létezés és az egzisztenciális filozófia kérdései iránti régóta tartó érdeklődésének eredménye.

Kulcsszavak: Az egzisztencia és a létezés: Anti-natalizmus, létezés, moksa, nirvána, elutasítás, szenvedés, Schopenhauer, Zapffe, Benatar, Beckett.