Eredeti címe:
The Animal/Human Boundary: Historical Perspectives
Könyv tartalma:
Az, ahogyan az emberek az állatokkal való kapcsolatokon keresztül artikulálják identitásukat, társadalmi hierarchiájukat és azok megfordításait, az elmúlt évek antropológiai és történeti kutatásainak termékeny témája volt. A kötet szerzői az állatok szimbolikus jelentéseire hívják fel a figyelmet, kezdve az elsőéves hallgatók kecskeként való ábrázolásától a középkori egyetemeken az élősködők kapzsi tolvajként való reprezentációjáig a kora újkori Angliában.
De a kötet esszéi foglalkoznak az állat-ember viszony anyagi és testi aspektusaival is, mint például az étkezési előírások, az agresszió és az állati szervek emberbe való átültetése (xenotranszplantáció). A modern biológusok egyre inkább problematizálták az ember-állat határt. A kutatók megkérdőjelezték az ember állítólag egyedülálló nyelvhasználati képességét.
A csimpánzok és a gorillák - állították - megtanultak kommunikálni az amerikai jelnyelv segítségével.
Emellett egyes tudósok úgy vélik, hogy az olyan fajok, mint a delfinek és az énekesmadarak kifinomult kommunikációs módjai aláássák azt a nézetet, hogy az ember egyedülállóan képes az összetett kifejezésekre. Mivel a főemlősökkel kapcsolatos tanulmányok azzal fenyegetnek, hogy veszélyeztetik azt a régóta fennálló feltételezést, hogy csak az ember rendelkezik öntudattal.
A kérdés az lesz: Hogyan lehet határozottan megkülönböztetni az embert a többi állattól? A szerzők között szerepelnek Piers Beirne, Richard W. Burkhardt, Jr., Mary E. Fissell, Paul H.
Freedman, Ruth Mazo Karras, Susan E. Lederer, Rob Meens, John H. Murrin, James A.
Serpell és H. Peter Steeves.
Angela N. H. Creager és William Chester Jordan a Princeton Egyetem Shelby Cullom Davis Történelmi Tanulmányok Központjának munkatársai.
