Az áltudományok filozófiája: Az elhatárolás problémájának újragondolása

Olvasói vélemények

A könyv egy Pigliucci és Boudry által szerkesztett esszégyűjtemény, amely a valódi tudomány és az áltudomány közötti összetett különbséget vizsgálja, és a mai világban releváns filozófiai kérdéseket feszeget. Bár mély betekintést és sokféle nézőpontot nyújt, talán inkább a filozófia komolyabb hallgatóinak, mint az alkalmi olvasóknak való.

⬤ Sokféle nézőpontot kínál az elhatárolódás problémájára.
⬤ Gondolatébresztő esszék, amelyek elmélyítik a tudomány és az áltudomány megértését.
⬤ Magával ragadó meglátások és a tudománnyal kapcsolatos gyakori tévhitek helyesbítése.
⬤ Jó a szkeptikusoknak és a tudományfilozófia iránt érdeklődőknek.
⬤ Pragmatikus eszköztárat nyújt az érvényes és a téves tudományok közötti különbségtételhez.

⬤ Az alkalmi olvasók számára túlságosan összetett lehet, mivel a filozófiai fogalmak alapos ismeretét igényli.
⬤ Néhány olvasó szerint a filozófiai szakzsargon nehézkes és nehezen emészthető.
⬤ Kritika, hogy a könyv a gyakorlati példák helyett inkább más szerzők idézésére összpontosít.
⬤ Egyes esszékből a stílushoz képest hiányozhat a tartalom, és a kritikák konkrét filozófiai félreértéseken alapulnak.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Philosophy of Pseudoscience: Reconsidering the Demarcation Problem

Könyv tartalma:

Mi különbözteti meg a szigorúan tesztelt, megalapozott tudomány gyakorlatát az áltudománytól? Ebben a kötetben a szerzők erre a kérdésre keresik a választ, amelyet a tudományfilozófusok „elhatárolási problémaként” ismernek. Ez a kérdés hosszú múltra tekint vissza a filozófiában, egészen a huszadik század elejéig és Karl Popper munkásságáig.

Az 1980-as évek végére azonban a tudományterület tudósai elkezdték úgy kezelni a demarkációs problémát, mint amit lehetetlen megoldani, és hiábavaló a töprengés. A Massimo Pigliucci és Maarten Boudry által e kötetben összegyűjtött esszék azonban lelkesítően érvelnek amellett, hogy az áltudomány és az egészséges tudomány közötti elhatárolásról való elmélkedés kétségtelenül fontos. Ráadásul az elhatárolás problémája nem pusztán elméleti dilemma, amely pusztán tudományos érdeklődésre tart számot: befolyásolja a szülők döntését a gyermekek beoltásáról és a kormányok hajlandóságát az éghajlatváltozás megelőzését célzó politikák elfogadására.

Az áltudomány gyakran utánozza a tudományt, a tényleges tudományos kutatás felszínes nyelvezetét és díszleteit használja, hogy tekintélyesebbnek tűnjön. Még a jól tájékozott közönség is bedőlhet az ilyen tudománynak álcázott, megkérdőjelezhető elméleteknek.

Az áltudományos hiedelmek az újságok egészségügyi oldalain a médiamegjelenésekért, a laboratóriumokban pedig a kutatási finanszírozásért versengenek a megalapozott tudományokkal. Most minden eddiginél fontosabb, hogy el tudjuk különíteni a valódi tudományos eredményeket a hamisaktól, és Az áltudomány filozófiája alapot nyújt a filozófusok, szociológusok, történészek és laikusok számára, hogy eldönthessék, mi a tudomány és mi nem az.