Az antropozófia (egy töredék): Az emberi természet tanulmányozásának új alapjai (Cw 45)

Olvasói vélemények

Rudolf Steiner „Antropozófia; egy töredék” című könyve egy kihívást jelentő, mégis hasznos szöveg, amely a fenomenológiai kutatásba merül el, különös tekintettel a 10 érzékszerv fogalmára. E modalitások szókimondó feltárásáról nevezetes, bár az írásmód nehézségekbe ütközik, mivel Steiner küzdött a megfelelő nyelvezet megtalálásáért.

A 10 érzékszerv jól artikulált feltárása, amely gondos tanulmányozásért, a megértést fokozó jelentős bevezetésekért és a fenomenológiai kutatás egyedülálló egyéni nézőpontjáért hálás.

A könyv nehezen olvashatónak számít a küzdelmes stílus miatt, és befejezetlen maradt, ami kihívást jelenthet az olvasók számára.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Anthroposophy (a Fragment): A New Foundation for the Study of Human Nature (Cw 45)

Könyv tartalma:

Ez a szöveg, amely az emberi természet tanulmányozásának új módszertanát vázolja fel, 1910-ből származik, és Rudolf Steiner halála után került elő kiadatlan iratai közül. Steiner már korábban is foglalkozott ugyanezzel a témával előadásokban.

Írásos változatot kérve megpróbálta leírni az elmondottakat, de képtelen volt rá - a nyelv nem akart teljesen lemondani a szavakról. Mindazonáltal, amit le tudott írni, az a huszadik század egyik legnagyobb szellemi és lelki teljesítménye maradt. Steiner az antropológia és a teozófia között elhelyezkedő antropozófiát az emberi lény tanulmányozásának módjaként mutatja be.

Míg az antropológia az emberi lényt az érzékek alapján tanulmányozza - azaz a tudományos módszer keretein belül megfigyeléssel -, addig a teozófia az embert szellemi lényként ismeri fel a belső tapasztalat alapján, és azt igyekszik megérteni, mit jelent embernek lenni egy szellemi világban. E két megközelítés - alapvetően a tudomány és a vallás - között helyezkedik el az antropozófia, amely az emberi lényeket úgy igyekszik tanulmányozni, ahogyan azok a fizikai megfigyelés számára megmutatkoznak, ugyanakkor a fenomenológiai elmélyítés folyamatával a jelenségek szellemi alapjaira utaló jeleket igyekszik levezetni.

Az ilyen fenomenológiai elmélyítés eredményei, bár töredékesek és hiányosak, óriási jelentőségűek. Ezek az első lépések egy valóban kognitív pszichológia felé, amely az ember mint érzékszervi organizmus fenomenológiai megközelítésének gazdagságát mutatja be.

Innen kiindulva Steiner kibontja a hét életfolyamatot, az én-tapasztalás természetét, az emberi forma értelmét és a magasabb szellemi világokkal való összetett kapcsolatát. Ez egy kulcsfontosságú mű, amelynek valóban elérkezett az ideje.