Értékelés:
A könyv elemzi azokat a mechanizmusokat és ideológiákat, amelyek lehetővé tették a közvetlen részvételt az athéni demokráciában, a hagyományos alkotmányos keretek helyett a felfordulás és a reformok időszakára összpontosítva. Feltárja az athéni demokrácia episztemikus alapjait, és tárgyalja a radikális demokrácia fogalmát.
Előnyök:A könyv spekulatív és fantáziadús megközelítése miatt erősen ajánlott, mivel betekintést nyújt a közvetlen demokrácia mechanizmusaiba és a szabad polgárok politikai ügyekben való részvételébe. Sikeresen összpontosít az olyan intézményi újításokra, mint a politikai fizetés és a sorsolás útján történő kiválasztás, amelyek fokozták a kormányzásban való részvételt.
Hátrányok:A recenzió nem említ jelentős ellenérveket vagy hátrányokat, de az elemzés spekulatív jellege nem biztos, hogy elnyeri az athéni demokrácia hagyományosabb vagy történeti áttekintését kereső olvasók tetszését.
(1 olvasói vélemény alapján)
The Athenian Revolution: Essays on Ancient Greek Democracy and Political Theory
Honnan származik a "demokrácia", és mi volt az eredeti formája és jelentése? Josiah Ober bemutatja, hogy ez a "nép hatalma" Athén egyszerű polgárainak forradalmi felkelésében kristályosodott ki Kr. e.
508-507-ben. Ezután megvizsgálja a közvetlen demokrácia kialakulásának következményeit a felső- és alsóosztálybeli polgárok, a disszidens athéni értelmiségiek és azok számára, akiktől az új rendszer megtagadta az állampolgárságot (nők, rabszolgák, külföldi lakosok), valamint a görög történelem általános fejlődésére nézve. Amikor a polgárok hirtelen kezükbe vették a hatalmat, megváltoztatták Görögország kulturális és társadalmi környezetét, és ezzel hozzájárultak a klasszikus korszak kezdetéhez.
A demokrácia az athéni társadalom alapvető struktúráinak alapvető kiigazításához vezetett, megváltoztatta a politikai gondolkodás formáit és irányát, és drámai átrendeződések sorozatát indította el a nemzetközi kapcsolatokban. Athént gyorsan a legerősebb görög városállammá tette, de végzetesen aláásta a hadviselés hagyományos görög szabályait is.
Serkentette a politikai elméletalkotás nyugati hagyományának kialakulását, és olyan új igazságosságfelfogást ösztönzött, amely feltűnő párhuzamokat mutat a kortárs jogelméletekkel. Az athéniak azonban soha nem fogadták el az öröklés és az elidegeníthetetlenség fogalmát, amely a jogok fogalmát a modern politikai gondolkodás középpontjába helyezte.
Így a demokratikus Athén életét meghatározó hatalmi játék egyszerre mutatkozik furcsán ismerősnek és kétségbeejtően idegennek, az athéni politikai közösséget fenntartó értékek pedig egyszerre csodálatra méltónak és félelmetesnek.
