Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogóan vizsgálja az alkímia eredetét és fejlődését, hangsúlyozva gyakorlati ipari gyökereit, mielőtt ezoterikus gyakorlattá vált volna. Különböző történelmi szövegekre támaszkodik, és betekintést nyújt az alkímia történetének kulcsfiguráiba és -fogalmaiba, árnyalt megértést sugallva az alkímia céljairól és gyakorlatáról.
Előnyök:⬤ Alapos tudományosság, aprólékos figyelem a részletekre
⬤ ritka betekintést nyújt az alkímia eredetébe
⬤ feltárja az átmenetet a gyakorlati gyakorlatoktól az ezoterikus gyakorlatokig
⬤ utal a jelentős történelmi szövegekre és személyiségekre
⬤ helyesbítő perspektívát kínál az alkímiával kapcsolatos tévhitekhez.
Hátrányok:A történelmi dokumentációra és a tudományosságra való nagy hangsúlyt fektető könyv az alkalmi olvasók számára kihívást jelenthet; egyes olvasók számára a tudományos stílus sűrű és nehezen befogadható lehet.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The First Alchemists: The Spiritual and Practical Origins of the Noble and Holy Art
Könyv tartalma:
A korai alkímia eredetét és gyakorlatát vizsgálja
- Megvizsgálja a legrégebbi fennmaradt alkímiai szövegeket, a "királyi művészet" eredeti célját és az első alkimistákat, bemutatva, hogy a korai alkímiában a nők domináltak.
- Megvizsgálja az első alkimisták történelmi környezetét, részletes beszámolóval a készülékeikről, receptjeikről, kémiai eljárásaikról és az általuk használt összetevőkről.
- Feltárja, hogy az anyagok színének megváltoztatása fontosabb volt a korai alkímiában, mint a nem nemes fémek arannyá alakítása.
Az alkímia eredetét és a Bölcsek Kövének legendáját vizsgálva Tobias Churton feltárja a legrégebbi fennmaradt alkímiai szövegeket, a "királyi művészet" eredeti célját és magukat az első alkimistákat. Feltárja a művészet mögött álló elméleteket és filozófiákat, valamint azt, hogy a korai készülékeket és módszereket hogyan alkalmazták az alkimisták az idők során.
Churton bemutatja, hogyan domináltak a nők a korai alkímiában, és megvizsgálja az első ismert alkimistát, a zsidó Mária prófétanőt, a ma is világszerte használt bain marie feltalálóját. A korai alkimista Kleopátrát (nem a jól ismert egyiptomi királynőt) és a 3-4. századi egyiptomi női kézművest, Theosebeiát is megvizsgálja, akinek egy céhnyi adeptus dolgozott alatta. Alaposan megvizsgálja a panopoliszi Zoszimosz munkásságát, és bemutatja, hogy Zoszimosz történelmi munkássága hogyan inspirálta az alkímiának mint beavató útnak a középkori felfogását, amelynek szakaszai a nem nemes fémek arannyá való átalakulását követik.
A szerző a felső-egyiptomi korai gyakorlatokkal kapcsolatos legújabb kutatások alapján tárgyalja az első alkimisták előtt álló politikai és ipari realitásokat. Megvizsgálja a késő antik "stockholmi" és "leideni" papiruszokat, amelyek részletes ismereteket nyújtanak a fémek és kövek arany- és ezüstfestékének, valamint a gyapjú bíborszínezékének első ismert görög-egyiptomi kémiai receptjeiről. Hangsúlyozza, hogy a korai alkímiában a színváltoztatást félreértelmezték úgy, hogy az egyik fémnek a másikba való átváltoztatását jelentette. Feltárja, hogy az egyiptomi templomok "élő szobraival" való munka alkímiai titkait a papság féltékenyen őrizte, és hogy a titkolózás hogyan segítette annak a hiedelemnek a megerősítését, hogy az alkímiai tudás tiltott, égi forrásokból származik. Vizsgálja továbbá az alkímia, a spirituális gnózis, a hermetizmus és Énok könyve közötti titokzatos kapcsolatot.
A korai alkimisták rejtett örökségét feltárva Churton megmutatja, hogy titkos munkájuk hogyan biztosította az ősi eretnek tanok továbbvitelét a reneszánszig és azon túl is.
