Értékelés:
A könyv a gnoszticizmus történetét és filozófiáját tárja fel, összekapcsolva annak ősi gyökereit a modern értelmezésekkel és hagyományokkal. Bár a könyv sűrűn tartalmaz információkat, és értékes betekintést nyújt a gnosztikus gondolkodásba és a nyugati ezotériába, az olvasók megjegyzik, hogy a gyakran összefüggéstelen szerkezet és a kapcsolódó témák, például a trubadúrok és a szabadkőművesség hosszas érintőleges tárgyalása miatt nehéz lehet eligazodni benne.
Előnyök:A könyv jól kutatott, és tele van a gnoszticizmusról szóló éleslátó információkkal, átfogó áttekintést nyújt annak történelmi kontextusáról és a különböző nyugati spirituális hagyományokkal való kapcsolatairól. Churton világos írásmódját, a téma tekintélyét és azt, hogy a fejezetek egymástól függetlenül is olvashatók, erősségként dicsérik. A könyvet értékes forrásnak tartják azok számára is, akik el akarják mélyíteni a gnosztikus hiedelmek megértését.
Hátrányok:Sok kritikus szerint az írás rendezetlen, a tartalom pedig túlságosan sűrű, és egyes fejezetek a gnoszticizmus fő témájához képest érintőlegesnek tűnnek. A konkrét kritikák között szerepel, hogy olyan, a témához nem kapcsolódó témákra, mint a trubadúrok és a szabadkőművesek története, nagy hangsúlyt fektetnek, ami elvonja a figyelmet a központi témától. A könyvet lassú kezdésűnek is jellemzik, egyes szakaszok unalmasak vagy felesleges részletekkel teli. Emellett a könyv fizikai minőségével kapcsolatos problémákról is beszámoltak.
(20 olvasói vélemény alapján)
Gnostic Philosophy: From Ancient Persia to Modern Times
A gnoszticizmus történetének átfogó vizsgálata, valamint annak, hogy filozófiája hogyan befolyásolta a nyugati ezoterikus hagyományt.
- Kifejti, hogy az önmegvalósítás gnosztikus felfogása hogyan testesül meg a rózsakeresztesek és a szabadkőművesek ezoterikus hagyományaiban.
- Feltárja, hogy a gnoszticizmus hogyan befolyásolja továbbra is a kortárs spiritualitást.
- Bemutatja, hogy a gnoszticizmus olyan filozófiai kulcs, amely segít a spirituális keresőknek "emlékezni" magasabb énjükre.
A gnoszticizmus a korai kereszténység kortársa volt, és hanyatlása a kereszténységnek a tanításai elhallgattatására tett erőfeszítéseire vezethető vissza. A gnosztikus üzenet azonban nem semmisült meg, hanem egyszerűen a föld alá került. A gnoszticizmus első megjelenésétől kezdve a szerző bemutatja, hogy hatása hogyan terjedt el a neoplatonikusok tanításaitól és a középkor mágikus hagyományaitól a szufik, Jacob Bohme, Carl Jung, Rudolf Steiner, a rózsakeresztesek és a szabadkőművesek hitéig és eszméiig. A spirituális szabadkőművesség nyelvén a gnózis a Templom befejezéséhez szükséges elvetett kő, egy új kozmikus megértés Temploma, amelyet a gnoszticizmus mai örökösei továbbra is igyekeznek megteremteni.
A gnosztikusok úgy vélték, hogy a világegyetem az ellentétes elvek közötti szüntelen küzdelmet testesíti meg. A földi élet a jó és a rossz, az élet és a halál, a szépség és a csúfság, a megvilágosodás és a tudatlanság: a gnózis és az agnózis küzdelmét mutatja. A fizikai tér és idő természete maga is akadályozza az emberiséget abban, hogy emlékezzen isteni eredetére, és visszanyerje eredeti egységét Istennel. Így a gnosztikusok kiemelkedő titka az, hogy potenciálisan Isten vagyunk, és a jóhiszemű gnosztikus tanítás célja, hogy visszavezessen minket isteni természetünkhöz.
Tobias Churton filmrendező és a Freemasonry Today magazin alapító szerkesztője. Teológiát tanult az Oxfordi Egyetemen, és ő készítette a díjnyertes The Gnostics című dokumentumfilm-sorozatot és a hozzá tartozó könyvet, valamint számos más filmet a keresztény tanításról, a miszticizmusról és a mágikus folklórról. Angliában él.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)