Az ember hibás mércéje

Olvasói vélemények

Stephen Jay Gould The Mismeasure of Man című könyve kritikával illeti az intelligenciatesztek történetét és előítéleteit, különös tekintettel arra, hogy a tudományos módszereket hogyan alkalmazták tévesen a faji és társadalmi előítéletek megerősítésére. Gould az intelligencia egyetlen számszerű mérőszámmá való finomítása ellen érvel, bemutatva, hogy az ilyen gyakorlatokat a történelem során hogyan használták fel a rasszista és elitista politikák igazolására. A könyvet dicsérték éleslátó elemzéséért, de bírálták is Gould érveinek vélt hibái miatt.

⬤ Az intelligenciatesztek és visszaéléseik alapos történelmi elemzése.
⬤ Foglalkozik a kulturális előítéletekkel és azok tudományra gyakorolt hatásával.
⬤ Világos írásmód, az összetett gondolatok közérthető magyarázataival.
⬤ Jelentős relevancia a fajról és intelligenciáról szóló kortárs viták szempontjából.
⬤ Megkérdőjelezi az intelligencia mint rögzített, mérhető tulajdonság felfogását, és elősegíti a tudományos gyakorlatban tapasztalható előítéletek tudatosítását.

⬤ Egyes kritikák szerint Gould félreértelmezi a tudományos álláspontokat és hibás érveket hoz fel.
⬤ A Kindle változatban formázási problémák vannak, amelyek akadályozhatják az olvashatóságot.
⬤ Kritikusok szerint Gould következtetései túlságosan elfogultak, vagy nem objektívek az ellentétes nézetek értékelésében.
⬤ Egyes olvasók szerint az írás összefüggéstelen vagy érintőleges, így nehezen követhető.

(158 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Mismeasure of Man

Könyv tartalma:

Amikor 1981-ben megjelent, Az ember méretei azonnal mesterműként üdvözölték, hangzatos válaszként azoknak, akik osztályozni akarják az embereket, osztályozzák őket feltételezett genetikai adottságaik és korlátaik szerint. És mégis, a veleszületett korlátok - a biológia mint végzet - eszméje nehezen hal meg, amint azt a The Bell Curve-nak szentelt figyelem is mutatja, amelynek érveit Stephen Jay Gould itt oly hatékonyan megelőzi és alaposan aláássa.

Ebben a kiadásban Dr. Gould jelentős új bevezetőt írt, amelyben elmondja, hogyan és miért írta a könyvet, és végigköveti a veleszületettséggel kapcsolatos vita későbbi történetét egészen a The Bell Curve-ig. Továbbá öt esszével egészítette ki a The Bell Curve kérdéseit, valamint a faj, a rasszizmus és általában a biológiai determinizmus kérdéseit.

Ezek a kiegészítések megerősítik a könyv azon igényét, hogy - ahogy Leo J. Kamin, a Princeton Egyetem munkatársa fogalmazott - "jelentős hozzájárulást jelentsen jelenlegi társadalmi bajaink álbiológiai 'magyarázatainak' eloszlatásához".