Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák dicsérik Brandom német idealizmusról szóló vizsgálódásának és Sellars filozófiájának értelmezésének világosságát és mélységét. Az olvasók nagyra értékelik a könyv olvasmányosságát és a szerző képességét, hogy összetett gondolatokkal foglalkozik, miközben megőrzi a koherenciát. Néhányan azonban elismerik a filozófiai komplexitást, amely nem minden olvasó számára lehet vonzó.
Előnyök:⬤ Világos és olvasmányos írás
⬤ mély elkötelezettség a filozófiai gondolatokkal
⬤ Sellars filozófiájának innovatív értelmezése
⬤ a fogalmak jól szervezett bemutatása
⬤ alkalmas az analitikus filozófia iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Az összetett filozófiai tartalom kihívást jelenthet egyes olvasók számára; a könyv az eltérő filozófiai nézetek miatt ellentmondásos lehet.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
From Empiricism to Expressivism: Brandom Reads Sellars
Könyv tartalma:
Wilfrid Sellars amerikai filozófus a huszadik század egyik vezető kritikusa az empirizmusnak - a tudásnak az emberi érzéki tapasztalatokban való megalapozását célzó filozófiai megközelítésének -. Sellars élen járt abban, hogy az analitikus filozófia visszautasította a kortárs empiristák alapvetéseit. Az empirizmustól az expresszivizmusig Sellars messzemenő újraértelmezése a filozófus egyik legzseniálisabb szellemi örökösétől.
Sellars legfontosabb gondolatait egyesítve és kibővítve Robert Brandom a pragmatikus expresszivizmus elméletét építi fel, amely az empirizmussal ellentétben a jelentést és a tudást a kifejezések társadalmi gyakorlatokban betöltött szerepe alapján értelmezi. A kulcs Sellars Kant kategóriákról alkotott elképzelésének radikális átdolgozásában rejlik: abban az elképzelésben, hogy a legfontosabb filozófiai fogalmak közül sokakra jellemző kifejező feladat nem az empirikus világ leírása vagy magyarázata, hanem inkább a leírást és magyarázatot lehetővé tevő fogalmi keret alapvető jellemzőinek explicitté tétele.
Brandom összebékíti Sellars rendszerének egyébként eltérő elemeit, és a filozófus empirizmus elleni érveiben nagyobb koherenciát és következetességet fedez fel, mint azt általában elismerik. Az empirizmustól az expresszivizmusig tisztázza, hogy Sellarsnak mi járt a fejében, amikor arról beszélt, hogy az analitikus filozófiát a humei fázisból a kantiánus fázisba kell áthelyezni, és hogy egy ilyen lépés miért lehet ma is döntő jelentőségű.
