Értékelés:
A könyv a szerző személyes reflexióit és emlékeit tárja fel egy közeli barátjával, Helen Tanizakival kapcsolatban, a sarkvidéki és inuit történetek hátterében, különös tekintettel a Noé és a bárka történeteire. Míg egyes olvasók nagyszerű olvasmánynak találják a könyvet, és értékelik az érzelmi mélységet, mások kritizálják a személyes visszaemlékezések és a nem kapcsolódó népmesék zavaró keveredését, úgy érzik, hogy ez elvonja a figyelmet a barátság központi témájáról.
Előnyök:⬤ Érzelmes és elgondolkodtató elbeszélés
⬤ nagyszerű történetmesélés
⬤ gazdag háttér az inuit legendákról
⬤ a kulturális kapcsolatok értő feltárása
⬤ dicséret a szerző írói stílusáért.
⬤ Zavaró keveréke a személyes történetnek és a folklórnak, ami érintőlegesnek tűnik
⬤ néhány olvasó úgy találta, hogy nem kötötte le teljesen a szimpátiájukat
⬤ nem tartják a szerző legerősebb művének.
(5 olvasói vélemény alapján)
In Fond Remembrance of Me: A Memoir of Myth and Uncommon Friendship in the Arctic
1977 őszén Howard Norman a manitobai Churchillbe utazott, hogy inuit népmeséket fordítson, és ott találkozott Helen Tanizakival, egy rendkívüli nyelvésszel, aki ugyanezeket a meséket fordította japánra.
Az In Fond Remembrance of Me című kötetben megelevenedik a kettejük közötti bensőséges kapcsolat, valamint az a figyelemre méltó hatás, amelyet a nő és maguk a mesék gyakoroltak a későbbi regényíróra. A valóság és az emlékezés egymást átfedő paneljeinek sorozatán keresztül Norman élénk közvetlenséggel idézi fel rövid, de életüket megváltoztató találkozásukat, valamint az azt kiváltó földhözragadt, robusztus inuit folklórt.
