Értékelés:
A könyv a Nobel-díjas Herbert A. Simon által írt, az észnek az emberi társadalomban betöltött szerepének világos feltárása. Olyan jelentős fogalmakkal foglalkozik, mint a racionalitás, a döntéshozatal és a társadalmi ügyek, de nehézkes tudományos nyelvezete miatt elrettentő lehet. Bár sok olvasó éleslátónak és értékesnek találta, egyesek úgy érezték, hogy bizonyos területeken nem elég mélyreható.
Előnyök:⬤ Intellektuálisan ösztönző és éleslátó
⬤ a tudományos terminológia ellenére is hozzáférhető
⬤ mesterien kapcsolja össze a társadalom nagy gondolatait
⬤ értékes megfigyeléseket tartalmaz a döntéshozatalról és a racionalitásról
⬤ sok olvasó tiszteli Simon szakértelmét és hozzájárulását.
⬤ Egyes részek túlságosan általánosak és kevés a mélység
⬤ a könyv egyes részei nehezek lehetnek a nem szakemberek számára
⬤ esetenként zavaros az olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint az intuitív vs. viselkedéselméletek
⬤ egyes olvasók részletesebb tárgyalásokat vártak egyes témákról.
(5 olvasói vélemény alapján)
Reason in Human Affairs
Mit tehet értünk az ész (vagy tágabb értelemben a gondolkodás), és mit nem? Ezt a kérdést vizsgálta Herbert A. Simon, aki 1978-ban megkapta a közgazdasági Nobel-díjat a gazdasági szervezetek döntéshozatali folyamataival kapcsolatos úttörő munkájáért.
Az a képesség, hogy a cselekvések megválasztásakor az észérveket alkalmazzuk, állítólag fajunk egyik meghatározó jellemzője. Az első két fejezetben a szerző az emberi ész természetét és korlátait vizsgálja, összehasonlítva és értékelve azokat a főbb elméleti kereteket, amelyeket az érvelési folyamatok magyarázatára állítottak fel. Tárgyalja továbbá a gondolkodás és az érzelmek kölcsönhatását tetteink megválasztásában.
A harmadik és egyben utolsó fejezetben a szerző a korlátolt racionalitás elméletét alkalmazza a társadalmi intézményekre és az emberi viselkedésre, és rámutat azokra a problémákra, amelyeket a korlátozott figyelmi idő okoz, hogy az ember képtelen egyszerre több nehéz problémával foglalkozni. Arra a következtetésre jut, hogy fel kell ismernünk a racionális döntési képességeink korlátait, és olyan célokat kell követnünk, amelyek tétovaságukban és rugalmasságukban összeegyeztethetők ezekkel a korlátokkal.
