Értékelés:
A könyvről szóló kritikák kiemelik a technológia determinisztikus hatásába vetett hit kritikai vizsgálatát, és a demokratikus technológia mint a társadalmi reform eszközeinek koncepcióját népszerűsítik, ugyanakkor megjegyzik, hogy egyes példák esetenként unalmasak és elfogultak.
Előnyök:Éleslátó kritikát nyújt a technológiával kapcsolatos determinisztikus nézetekről, a demokratikus technológiát mint a társadalmi reformok szempontjából értékes, a jelenlegi internetpolitikai viták kezeléséhez hasznos, a pedagógusok és filozófusok számára létfontosságúnak tartott eszmét tárgyalja.
Hátrányok:Időnként unalmas lehet, bizonyos példákban, például a Minitel esetében helyi elfogultságot mutat.
(4 olvasói vélemény alapján)
Between Reason and Experience: Essays in Technology and Modernity
A technika egyik vezető filozófusa a technikai racionalitás és a mindennapi tapasztalat demokratikus összehangolására szólít fel.
A mai tudásalapú társadalom technológiái, piacai és közigazgatása válságban vannak. Minden területen ismétlődő katasztrófákkal kell szembenéznünk: éghajlatváltozás, energiahiány, gazdasági összeomlás. A rendszer elromlott, mindannak ellenére, amit a technokraták állítólag tudnak a tudományról, a technológiáról és a gazdaságról. Ezeket a problémákat súlyosbítja az a tény, hogy napjainkban a nagy teljesítményű technológiák beláthatatlan hatásokkal járnak, amelyek megzavarják a mindennapi életet; a technológia új urait nem fékezik a tapasztalatok tanulságai, és olyan mértékben felgyorsítják a változásokat, hogy a társadalom állandó zűrzavarban van. Az Ész és tapasztalat között című könyvében Andrew Feenberg, a technológia vezető filozófusa az ész - a tudományos tudás, a technikai racionalitás - és a tapasztalat kölcsönös függősége mellett érvel. Feenberg a technológia és a társadalom közötti kusza kapcsolat különböző aspektusait vizsgálja a kritikai technológiaelmélet szemszögéből, amely megközelítésnek az elmúlt húsz évben úttörő szerepet játszott. Feenberg két példát hoz fel a technológiába való demokratikus beavatkozásra: az internetet (ahol a felhasználói kezdeményezés befolyásolta a tervezést) és a környezetvédelmi mozgalmat (ahol a tudomány összehangolódik a tiltakozással és a politikával).
A kritikai technológiaelmélet módszertani alkalmazásait vizsgálja a francia Minitel számítástechnikai hálózat esetében, valamint a nemzeti kultúra és a technológia kapcsolatát Japánban. Végül Feenberg Heidegger, Habermas, Latour és Marcuse technológiafilozófiáját veszi számba. Feenberg szerint a demokrácia fokozatos kiterjesztése a technikai szférára korunk egyik nagy politikai átalakulása.
