Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.
The Ruthless Critique of Everything Existing: Nature and Revolution in Marcuse's Philosophy of Praxis
Hogyan segít Marcuse megérteni a 21. század ökológiai válságát
Herbert Marcuse 1968 után néhány évig a világ egyik leghíresebb filozófusa volt. Ő lett a frankfurti iskola kritikai elméletének arca egy zűrzavaros nemzedék számára. Hírneve két figyelemre méltó könyvén, az Erósz és civilizáció és az Egydimenziós ember című könyvén nyugodott. Ez a két könyv a kor utópisztikus reményeit és disztópikus félelmeit reprezentálja.
Az 1960-as és 70-es években a forradalmuk elméleti alapját kereső fiatalok az ő műveiben találták meg. Marcuse nemcsak az imperializmus és a faji és nemi megkülönböztetés elleni küzdelmeiket támogatta, hanem előre látta a természeti környezet pusztításának messzemenő következményeit is. Marcuse marxizmusára Husserl és Heidegger, Hegel és Freud is hatással volt.
Ezek az eklektikus források megalapozták a fejlett kapitalizmus eredeti kritikáját, amely a szubjektivitás és a technológia társadalmi konstrukciójára összpontosított. Marcuse szembeállította a konformista tapasztalat "egydimenziós voltát" az új baloldal "új érzékenységével". A mozgalom olyan társadalmat támadott meg, amely "szállította az árut", de pusztító tudományával és technológiájával tönkretette a bolygót.
A szocialista forradalom kudarcot vallana, ha nem alakítaná át ezeket az eszközöket a természet és az emberek felszabadításának eszközeivé. Ez a törekvés ma a klímaváltozásért folytatott radikális küzdelemben él. Marcuse elméleti forrásokat kínál e küzdelem megértéséhez.
