Az igazság társadalomtörténete: Civilitás és tudomány a tizenhetedik századi Angliában

Olvasói vélemények

Steven Shapin A Social History of Truth című könyve mélyrehatóan elemzi az igazság fogalmát és annak a tudományra és a társadalomra gyakorolt hatását, különösen a 17. századi Anglia kontextusában. A szerző a bizalom, a tanúvallomás és az „úriember” eszményének szerepét vizsgálja a tudományos kutatásban, megkérdőjelezve azt az elképzelést, hogy a tudás pusztán a közvetlen tapasztalatból származik.

A téma alapos feldolgozása, világos írásmód, érthető történelmi kontextus, meggyőző érvelés a bizalom fontosságáról a tudományban, valamint az igazság és a társadalmi fejlődés közötti kapcsolat elgondolkodtató feltárása.

A könyv egyesek számára lassú és kihívást jelentő olvasmány lehet, a részletes érvelés elveszhet a bonyolultságban. A kritikusok szerint túlságosan is a példák szűk körére összpontosít, és előnyére válhatna egy narratívabb megközelítés.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Social History of Truth: Civility and Science in Seventeenth-Century England

Könyv tartalma:

Hogyan bízhatunk a világról való tudásunkban? Milyen eszközökkel különböztetjük meg az igaz és a hamis beszámolókat? Miért adunk hitelt egy megfigyelésen alapuló állításnak egy másik helyett? Az igazság társadalomtörténetében Shapin ezeket az egyetemes kérdéseket a kora újkori tudománytörténet egy döntő fontosságú korszakának - a XVII.

századi Anglia úriember-filozófusainak társadalmi világának - elegáns rekonstrukcióján keresztül járja körül. Steven Shapin eleven képet fest az úri kultúra és a tudományos gyakorlat közötti kapcsolatokról.

Azt állítja, hogy a tudomány hitelességi problémáit gyakorlatilag az úri viselkedés kódexei és konvenciói: a bizalom, az udvariasság, a becsület és a tisztesség révén oldották meg. Ezek a kódexek fontos alapot képeztek, és vitathatatlanul még mindig képeznek a természetről való megbízható tudás biztosításának. Shapin részletes történelmi elbeszélések segítségével érvel a tényszerű tudás megalapozásáról mind a tudományban, mind a mindennapi gyakorlatban.

Az úriember-filozófusok erkölcseiről és modoráról szóló beszámolók segítségével illusztrálja Shapin átfogó állítását, miszerint a bizalom elengedhetetlen a tudás minden fajtájának megalkotásához. A tudás létrehozása mindig kollektív vállalkozás: az embereknek tudniuk kell, hogy kiben bízhatnak meg ahhoz, hogy tudjanak valamit a természeti világról.