Az istenek vért fognak inni (Az istenek szomjaznak)

Olvasói vélemények

Az Istenek vért fognak kapni című regény a francia forradalmat mutatja be Evariste Gamelin, egy fiatal művész karakterén keresztül, aki a forradalmi eszmék és a rémuralom káoszába keveredett. Bár a regény élénk történelmi kontextust nyújt, az olvasók úgy találhatják, hogy a művészi kivitelezésből hiányzik a mélység és a jellemfejlődés.

⬤ Részletes és lebilincselő történelmi beszámolót nyújt a francia forradalomról és a rémuralomról.
⬤ Az elbeszélés intellektuálisan ösztönző az európai történelemmel foglalkozó diákok számára.
⬤ A radikalizálódás és a fanatizmus lebilincselő jellemfeltárása.
⬤ Szociológiai betekintést nyújt a viharos idők kapcsolataiba.
⬤ Jó fordítási minőséget jegyeztek meg a kritikák.

⬤ A francia forradalom teljes megértéséhez jelentős előzetes ismeretekre van szükség.
⬤ A karakterek gyakran statikusnak és árnyalatlannak tűnnek.
⬤ Egyesek szerint az írásmód monoton és nem olyan kifinomult, mint más klasszikus irodalmi műveké.
⬤ A könyvet inkább tartják történelmi felfedezésnek, mint irodalmi remekműnek.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Gods Will Have Blood (the Gods Are Athirst)

Könyv tartalma:

Anatole France „Les dieux ont soif” című művének fordítása „Az istenek vért fognak inni” vagy „Az istenek szomjasak”.

A cím mindkét fordítása pontosan jellemzi a francia forradalom idején játszódó regény jellegét. A fiatal művész, Evariste Gamelin a jakobinusok, Marat és Robespierre jobbkeze, és végül a szörnyűséges rémuralom idején esküdtnek nevezik ki a forradalmi törvényszékre.

Bár Gamelin teljes mértékben hisz a forradalom és a szabadság eszméiben, hatalmi pozícióját arra használja fel, hogy terrorizálja barátait és családját, akik nem értenek egyet buzgó eszméivel. Vérszomjas természetének azonban vége szakad, amikor mentorával, Robespierre-rel együtt őt is lefejezik a thermidoriai reakciót követő események során. Az „Istenek vére lesz” 1912-ben jelent meg, és a szerző, Anatole France irodalmi Nobel-díjat kapott irodalmi teljesítménye elismeréseként.

A szöveg bemutatja, hogy milyen veszélyeket rejt egy lázasan dühös ország, és milyen terror alakulhat ki, ha a közvélemény véletlenszerű halálos ítéletekkel osztogathatja az igazságszolgáltatás saját verzióját. Megmutatja a következményeket, amikor az emberiséget felemészti egy eszme, még ha jó eszme is, amely fontosabbá válhat, mint az azt valló emberek.