Olvasói vélemények
Összegzés:A „B-29 Superfortress vs Ki-44 Tojo” című könyv a B-29 Superfortress és a Ki-44 elfogó vadászgépek részletes és alaposan megalapozott elemzését nyújtja, a fejlesztésükre, műszaki specifikációikra és a II. világháború alatti stratégiai helyzetekre összpontosítva. Gazdag illusztrációkat és fényképeket tartalmaz, így rendkívül informatív mind a rajongók, mind az alkalmi olvasók számára. Bár a könyv mélységét és olvasmányosságát dicsérik, egyes kritikák a redundanciával és a szervezéssel kapcsolatos problémákat, valamint az elbeszélés kronológiai ugrálásra való hajlamát említik.
Előnyök:Jól kutatott, részletes információkkal, mindkét repülőgép alapos bemutatása, kiváló illusztrációk, informatív mind a repülés szerelmesei, mind az alkalmi olvasók számára, tömör részletek a túlzott szószátyárság nélkül, magával ragadó és olvasmányos írásmód.
Hátrányok:Némi redundancia a szövegben, nem kronologikus történetvezetés, amely visszalapozást igényel, kisebb problémák a tartalom szervezésével.
(20 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
B-29 Superfortress Vs Ki-44 tojo": Pacific Theater 1944-45"
Könyv tartalma:
Mire az amerikaiak 1944-ben megkezdték Japán légi bombázását, mind a JAAF, mind az IJNAF már nem rendelkezett haderővel. Ami viszont a japánok rendelkezésére állt, az a Ki-44 Tojo volt.
Két 40 mm-es ágyúval felfegyverkezve ez volt a legjobban felfegyverzett és legrettegettebb együléses vadászgép, amely az új amerikai bombázó, a B-29 Superfortress ellen harcolt. A bombázók személyzete számára pedig ott volt az, amiről azt hitték, hogy az ászuk: a teljesen felfegyverzett B-29-es négy távirányítású lövegtornyot és egy faroklövész pozíciót hordozott, így a világ legfejlettebb önvédelmi bombázója volt. A Ki-44-es pilótái minden szempontból kétségbeesett harcot vívtak.
Sokan, akik célba értek, öngyilkos rammolótámadásokkal vagy Taiatarival tették ezt. A színes képanyaggal illusztrált kötet azt vizsgálja, hogy a Ki-44 miért nem volt képes hagyományos módon szétverni a bombázóalakulatokat a csendes-óceáni háború alatt, és hogy a rammolási taktikája, bár félelmetes volt, szemléletesen megmutatta Japán képtelenségét a B-29-esek megállítására.
