Olvasói vélemények
Összegzés:A Philip Esler által írt Babatha's Orchard a nabateai társadalom részletes feltárását kínálja egy Babatha nevű zsidó nővel kapcsolatos jogi tranzakciók szemszögéből. A szerző lebilincselő elbeszélést nyújt, amelyben a tudományos kutatást és a lebilincselő történetet ötvözi, miközben hangsúlyozza a nabateus kultúra egalitárius jellegét. A könyv azonban némileg spekulatív és terjedelmes, ami a Babatha archívummal kapcsolatos előzetes ismeretekkel nem rendelkező olvasók számára potenciális kihívást jelenthet.
Előnyök:⬤ Gazdag néprajzi kommentár és történelmi kontextus a nabatai társadalommal kapcsolatban.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely rekonstruálja az ókori mindennapi életet.
⬤ A jogi dokumentumok alapos elemzése, amely meggyőzővé teszi a történetet.
⬤ A szerző elkerüli a szenzációhajhászást, és reálisabb képet nyújt a hazai életről.
⬤ Tiszteletben tartja Babatha örökségét azzal, hogy részletesen bemutatja rejtett gyűjteményének jelentőségét.
Hátrányok:⬤ A könyvet időnként terjedelmesnek és spekulatívnak érezhetjük.
⬤ A jobb megértéshez a Babatha-archívum előzetes ismerete szükséges, így az általános olvasók számára kevésbé hozzáférhető.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Babatha's Orchard: The Yadin Papyri and an Ancient Jewish Family Tale Retold
Könyv tartalma:
Babatha gyümölcsöskertje egy olyan történetet mesél el, amely közel kétezer éve nem került elbeszélésre. Egy olyan történet, amely a részleteit ismerő utolsó személlyel - a zsidó nővel, Babathával, Shim'on ben Menahem lányával - együtt elpusztult volna.
Babathát valószínűleg római katonák ölték meg vagy tették rabszolgává Shim'on ben Kosiba lázadásának végén, i. sz. 135-ben, amikor elfoglalták a Holt-tenger nyugati partján folyó wadi egyik barlangját, amelyben ő és más zsidó szökevények menedéket találtak.
1961-ben egy régészcsoport felfedezett egy olyan rejtekhelyet, amelyet Babatha gondosan elrejtett, mielőtt életét vagy szabadságát valószínűleg elvették a rómaiak.
Ezek között volt harmincöt, Kr. u.
94 és Kr. u. 132 között keltezett, arámi és görög nyelvű papiruszra írt, Babathára és családjára vonatkozó jogi dokumentum, valamint a bőrzacskó, amelyben ezeket őrizte.
Philip F. Esler ebben a munkájában az archívum első négy dokumentumát vizsgálja időrendi sorrendben - a Papirij Jadin 1-4. dokumentumokat, amelyek közül az első i.
sz. 94-ből, a második, harmadik és negyedik i.
sz. 99-ből származik, és mindegyiket nabateus arámi nyelven fogalmazták meg. Bár a Biblia földjéről és idejéből származnak, a hazai élet történetét tárják elénk.
A történet arról szól, hogy Kr.
u. 99 decembere körül Sím'on, Babatha apja (de valószínűleg még a lány születése előtt) váratlanul hozzájutott egy öntözött datolyapálma-ültetvényhez Maoza falujában, a Holt-tenger déli partján, Nabatea királyságában. Esler a P.
Yadin 1-4. részének közeli olvasására vállalkozik, időnként utalva a Holt-tenger térségének és az ókori mediterrán világ más részeinek tágabb összefüggéseire.
