Értékelés:
Jack Kerouac „Big Sur” című műve a szerző intenzív belső vívódásait mutatja be a kaliforniai festői környezetben töltött idő alatt. A könyv a kiábrándulás, az egzisztenciális válság, valamint a hírnév és az alkoholizmus kihívásai témáit járja körül, mindezt Kerouac jellegzetes, sodró lendületű prózáján keresztül. A kritikákból kiderül, hogy míg egyes olvasók ünneplik a mélységét és szépségét, mások kritizálják, hogy nincs összefüggő elbeszélés, és hogy Kerouac hanyatlását mutatja be.
Előnyök:Sok kritikus dicsérte Kerouac gyönyörű és költői írói stílusát, kiemelve annak magával ragadó minőségét és mély érzelmek közvetítésének képességét. A természet ábrázolását és Kerouac filozófiai elmélkedéseit kiemelték. Néhány olvasó nagyra értékelte a könyv önvizsgálatát és a zaklatott elme hiteles ábrázolását, és úgy vélte, hogy a könyv átélhető és elgondolkodtató.
Hátrányok:A kritikusok rámutattak, hogy az elbeszélés néha összefüggéstelennek tűnt, és hiányzott belőle a világos cselekmény, egyesek pedig véletlenszerű fecsegésként jellemezték. Sokan nehezen olvashatónak találták a könyv sötétebb témáit és Kerouac hanyatlását, ami a korábbi műveihez képest kevésbé inspiráló élményt jelentett. Néhányan úgy érezték, hogy a könyv megbecsülése nagymértékben függ Kerouac élettörténetének előzetes csodálatától.
(174 olvasói vélemény alapján)
Az Úton és A Dharmacsavargók szerzőjének megrendítő, személyes kifejezésmódú remekműve Ebben az 1962-es regényben Kerouac alteregója, Jack Duluoz, akit a siker és a túlzásba vitt túllépett, ide-oda ingázik a San Franciscó-i vad tivornyák és egy elszigetelt kaliforniai tengerparti faház között, ahol megpróbálja megújítani a lelkét, és megtisztítani a fejét az őrülettől és az alkoholtól.
Úgy tűnik, csak a természet képes visszaadni neki az egyensúlyt. Allen Ginsberg szavaival élve, a Big Sur a tudatosságot a maga teljes szintaktikai kidolgozottságában tárja elénk, részletesen bemutatva saját paranoiás zavarodottságának fénylő ürességét.
