Értékelés:
A könyv középpontjában a brit Királyi Haditengerészet és az olasz Regia Marina közötti tengeri csatározások állnak a második világháború első éveiben. Részletes elemzést nyújt a hajókról, a haditengerészeti stratégiákról és a kulcsfontosságú csatákról, de kritika érte szűk fókusza és vélt elfogultsága miatt. Míg sok recenzens értékelte az informatív és tömör írást, mások úgy vélték, hogy nem elég mélyreható, és kihagyja a haditengerészet történetének jelentős eseményeit.
Előnyök:Jól kutatott és informatív, különösen azok számára, akik újak a témában. A könyv kiváló korabeli fényképeket, illusztrációkat és ábrákat tartalmaz, és kiegyensúlyozott képet nyújt a tengeri harcokról. A szerző hatékonyan cáfolja az olasz haditengerészet képességeivel kapcsolatos mítoszokat, és lebilincselően elbeszéli a csatákat.
Hátrányok:A könyv szűkszavú, és kihagy olyan fontos csatákat és részleteket, amelyek átfogóbb képet adnának. A kritikusok szerint elfogultságot mutat, mivel elsősorban csak brit nézőpontokat tartalmaz. Néhány kritikus pontatlanságokat említett a bemutatott tényekben, és a tapasztalt olvasók úgy találhatják, hogy a tartalom nem tartalmaz új információkat vagy mélységet.
(13 olvasói vélemény alapján)
British Battleship Vs Italian Battleship: The Mediterranean 1940-41
A második világháborúban a Földközi-tengerért folytatott küzdelem során 1940-ben és 1941-ben három alkalommal is harcba szálltak brit és olasz csatahajók. Mark Stille történész e csatákról szóló, teljes mértékben illusztrált beszámolójában értékeli a részt vevő csatahajók technológiáját, legénységét, doktrínáját és harci eredményeit.
A második világháborúban a Földközi-tenger ellenőrzéséért folytatott harc során mind a brit, mind az olasz haditengerészet azt tervezte, hogy harci flottáit beveti. Mindkét flotta középpontjában a csatahajók magja állt, amelyektől mindkét fél azt várta, hogy döntő szerepet játszanak majd a konfliktusban.
1940. július 9-én a két haditengerészet a Földközi-tenger középső részén találkozott, amikor két olasz csatahajó állt szemben három brit csatahajóval. A calabriai csatának keresztelt akció lehetővé tette a hajók számára, hogy kihasználják erősségeiket, és nagy hatótávolságú tüzérségi párbajt vívjanak, éppen azt, amire tervezték őket. Bár mindkét fél jól lőtt, az egyetlen találatot a Warspite érte el a Giulio Cesare olasz csatahajón. Az olaszok kénytelenek voltak visszavonulni, és az akció végül nem volt döntő, de ez volt a háború során a Földközi-tengeren vívott legnagyobb flottaakció. Ezen a csatán kívül a háború során voltak más alkalmak is, amikor mind a brit, mind az olasz csatahajók jelen voltak és befolyásosak voltak, de amelyek során soha nem kerültek közvetlen harcba egymással - az 1940. november 27-i spartiventói csata és az 1941. március 28-29-i Matapan-foki csata.
A színes képanyaggal, gondosan válogatott archív fotókkal és szakértői elemzésekkel teli cím részletesen feltárja a brit és olasz csatahajók szerepét ezekben az összecsapásokban, valamint a II. világháború földközi-tengeri hadszínterén betöltött hatásukat.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)