Catriona, A Sequel to Kidnapped by Robert Louis Stevenson, Szépirodalom, Klasszikusok

Olvasói vélemények

Az „Elrabolva” folytatásának, a „Catriona”-nak a kritikái a karakterek iránti csodálat és a tempó és a stílus kritikájának keveredését tükrözik. Sok olvasó élvezte David Balfour történetének folytatását, és értékelte a gazdag skót dialektust és a történelmi kontextust. Több kritikus azonban megjegyezte, hogy a cselekmény a közepén vontatottá vált, és egyes karakterkapcsolatokat, különösen a romantikus mellékszálat unalmasnak találták.

Az olvasók dicsérték David Balfour jellemfejlődését és a magával ragadó skót dialektust. A történelmi környezetet és az összetett kapcsolatokat is erősségként emelték ki. Néhány kritikus nagyra értékelte, hogy a „Catriona” kielégítő lezárása az „Elraboltak” történetének.

A kritikusok rámutattak, hogy a cselekmény lassú és szövevényes lehet, különösen a romantikus félreértésekre való összpontosítás miatt. Az archaikus nyelvezet és az erős skót dialektus egyes olvasók számára nehezen követhetővé tette a szöveg egyes részeit. Mások Catriona karakterét kevésbé találták megnyerőnek, és gyakran úgy érezték, hogy az „Elraboltak”-ban látott kalandhoz képest a romantikus történetnek nincs tartalma.

(52 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Catriona, A Sequel to Kidnapped by Robert Louis Stevenson, Fiction, Classics

Könyv tartalma:

Ön még mindig - mint amikor először láttam, mint amikor utoljára beszéltem Önnel - a tiszteletreméltó városban van, amelyet mindig az otthonomnak kell tekintenem.

És olyan messzire jöttem, és ifjúságom látványa és gondolatai üldöznek, és látomásként látom apám ifjúságát, és az ő apját, és az életek egész folyamát, amely messze északon, nevetés és könnyek hangja mellett folyik lefelé, hogy végül, mint egy hirtelen áradás, e végső szigetekre vetítsen. És én csodálom és fejet hajtok a sors romantikája előtt.

-- RLS