Értékelés:
A „Cinikus elméletek” kritikái kiemelik a posztmodernizmus és a társadalmi igazságosság tudományának alapos kritikáját, és olyan tudományos, mégis közérthető szövegként mutatják be, amely a kortárs társadalmat befolyásoló ideológiai alapokat vizsgálja. Az olvasók tanulságosnak és informatívnak találják a modern társadalmi konfliktusok és elméletek megértéséhez. Sok kritikus azonban megjegyzi, hogy a könyv tudományos jellege miatt nehéz lehet olvasni, és hogy hajlamos túlságosan kritikusan viszonyulni a társadalmi igazságosság mozgalmakhoz anélkül, hogy gyakorlati megoldásokat kínálna.
Előnyök:A könyv jól kutatott, és részletes megértést nyújt a posztmodern elméletekről és azok hatásáról a jelenlegi társadalmi igazságossági aktivizmusra. Dicsérik tudományos szigoráért, világosságáért és az összetett témák méltányos kezeléséért. Sok olvasó hasznosnak találta a kortárs ideológiai viták értelmezésében, és nagyra értékeli a liberális elveken való megalapozottságát.
Hátrányok:Akadémiai jellege miatt nehéz olvasmányként jellemzik, ami egyes olvasók számára megterhelő lehet. Egyesek úgy érzik, hogy az általa feltárt problémákra nincsenek gyakorlati megoldások. Kritika éri a szerzők egyes kérdések értelmezését is, egyes olvasók a liberalizmus történelmi összefüggéseivel való mélyebb foglalkozásra vágynak.
(604 olvasói vélemény alapján)
Cynical Theories: How Activist Scholarship Made Everything about Race, Gender, and Identity--And Why This Harms Everybody
Wall Street Journal, USA Today és Publishers Weekly bestseller! A Times, a Sunday Times és a Financial Times Év Könyve választás! Hallottad már, hogy a nyelv erőszak, és hogy a tudomány szexista? Olvastad már, hogy bizonyos emberek nem jógázhatnak vagy nem főzhetnek kínai kaját? Vagy hallottad már, hogy az elhízás egészséges, hogy nincs olyan, hogy biológiai nem, vagy hogy csak a fehérek lehetnek rasszisták? Összezavarodtál ezektől az elképzelésektől, és elgondolkodsz azon, hogyan sikerült ilyen gyorsan megkérdőjelezniük a nyugati társadalom logikáját? Helen Pluckrose és James Lindsay ebben a szondázó és bátortalan kötetben dokumentálja az ezeket az eszméket megalapozó dogma fejlődését, a francia posztmodernizmusból eredő durva gyökereitől az aktivista akadémiai területeken történő finomodásáig. Ma ez a dogma éppúgy felismerhető a hatásaiból - például a cancel-kultúrából és a közösségi médiában megjelenő kutyakupacokból -, mint a tételeiből, amelyeket a mainstream média túl gyakran axiómaként fogad el: a tudás társadalmi konstrukció; a tudomány és az ész az elnyomás eszközei; minden emberi interakció az elnyomó hatalmi játszma helyszíne; a nyelv pedig veszélyes.
Ahogy Pluckrose és Lindsay figyelmeztet, ezeknek a felvilágosodásellenes hiedelmeknek az ellenőrizetlen terjedése nemcsak a liberális demokráciát, hanem magát a modernitást is veszélyezteti. Pluckrose és Lindsay elismeri annak szükségességét, hogy meg kell kérdőjelezni azoknak az önelégültségét, akik úgy gondolják, hogy az igazságos társadalom már teljesen megvalósult, ugyanakkor azt is feltárják, hogy ez a gyakran radikális aktivista tudományosság sokkal többet árt, mint használ, nem utolsósorban azoknak a marginalizált közösségeknek, amelyeknek a védelmére hivatkozik.
Emellett részletezik a riasztóan következetlen és illiberális etikát is. Csak ezen eszmék fejlődésének megfelelő megértése révén - vonják le a következtetést - azok, akik értékelik a tudományt, az értelmet és a következetesen liberális etikát, sikerrel szállhatnak szembe ezzel a káros és autoriter ortodoxiával - az akadémián, a kultúrában és azon túl is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)