Értékelés:
Dr. Roberts „Civilizáció nemek nélkül” című könyve az első világháború utáni Franciaországban a nők szerepének gyakran figyelmen kívül hagyott témáját vizsgálja, jól megalapozott elemzést nyújtva, de a szerkezetét és mélységét illetően kritikával is szembesül. Betekintést nyújt a nők különböző kategóriáiba ebben az időszakban, személyes történetek és tudományos adatok keverékét tárja fel, de egyes olvasók szerint a könyv ismétlődő és kevéssé fókuszált.
Előnyök:A könyvet dicsérik a világosságáért, az alapos kutatásáért és egy elhanyagolt téma éleslátó szemléletéért, amely hatékonyan ötvözi a statisztikákat a valós életből vett elbeszélésekkel. Hasznosnak tartják azok számára, akiket érdekelnek a nemi szerepek és az identitás az első világháború utáni Franciaországban.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyv túlságosan hosszú és ismétlődő, és azt állítják, hogy a fő érveket jelentősen össze lehetett volna tömöríteni. Egyes olvasók a kulturális utalások miatt zavarosnak érzik a könyvet, és aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a könyv túlságosan szűkre szabott, hiányzik belőle a szélesebb szociológiai kontextus, és nem foglalkozik megfelelően a nők tapasztalatainak összetettségével.
(4 olvasói vélemény alapján)
Civilization Without Sexes: Reconstructing Gender in Postwar France, 1917-1927
Az első világháborút követő zajos évtizedben a férfiak és nők közötti újonnan elmosódó határok miatt a franciák attól tartottak, hogy az övék egy nemek nélküli civilizációvá válik. Ez az új nemi zűrzavar a háború francia kultúrára gyakorolt hatásának központi metaforájává vált, és a női identitásról és a nő megfelelő szerepéről szóló nyilvános viták jelentős növekedéséhez vezetett. Mary Louise Roberts azt vizsgálja, hogy e viták során a francia társadalom hogyan dolgozta fel a Nagy Háború katasztrofális borzalmait.
A legkülönfélébb forrásokban - parlamenti jegyzőkönyvekben, újságcikkekben, regényekben, orvosi szövegekben, szexológiai írásokban és szakirodalomban - Roberts felfedezi a központi kérdést: hogyan lehet megbirkózni a gyors gazdasági, társadalmi és kulturális változásokkal, és hogyan lehet megfogalmazni a társadalmi kapcsolatok új rendjét. Megvizsgálja a háborúval kapcsolatos francia trauma szerepét az abortusz és a fogamzásgátlás propagandájának betiltására irányuló jogalkotási erőfeszítésekben, és az anyaság hanyatlásával kapcsolatos aggodalmakat a nemi kapcsolatok válságával magyarázza, amely összekapcsolta a katonaságot, a férfiasságot és az apaságot.
Ezeken a vitákon keresztül Roberts megtalálja a tényleges változás magvait. Megmutatja, hogy a nem hagyományos nemi szerepek elfogadására való hajlandóság, vagy egyszerűen csak a nem hagyományos nemi szerepek elítélésének szükségessége hogyan teremtett olyan bizonytalanságot a női identitással kapcsolatban, amely végül még a hagyományos nemi szerepekhez való visszatérésre irányuló legkonzervatívabb törekvéseket is aláásta, és visszavonhatatlanul megváltoztatta a nemek társadalmi szerveződését a háború utáni Franciaországban.
