Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Cominform Crisis: Soviet-Yugoslav Stand-Off, 1948-1954
Könyv tartalma:
A Kominform-válság a második világháború utáni első fegyveres konfliktust írja le a kommunista világban. Ez Tito Jugoszláviája és a Szovjetunió által vezetett államok között zajlott le 1948 és 1954 között. A könyv az egykori jugoszláv partizánhadsereg "szovjetizálódásának" folyamatával, ambiciózus fejlesztési terveivel és a szomszédos Albániában, Bulgáriában és a görög polgárháborúban gyakorolt befolyásával kezdődik, ami a szovjet vezetés, különösen Sztálin körében növekvő gyanakváshoz vezetett. Ez 1948 tavaszán a kölcsönös kapcsolatok lassú megszakadásához, végül pedig az 1948. június 28-i Kominform-határozathoz vezetett. Ez a határozat jelentette a majdnem hét évig tartó konfliktus kezdetét. A kommunista fegyvertestvérek elkeseredett ellenségekké váltak, és Jugoszlávia határai a kommunista Albániával, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal frontvonallá váltak. A politikai összecsapás nyílt ellenségeskedéssé vált a határokon: a határőrökre való lövöldözéssel, a határállomások elleni támadásokkal, ügynökök és fegyveres csoportok behatolásával, megfigyelésekkel és csapatmozgásokkal. Annak ellenére, hogy Tito jugoszlávjai megijedtek a keletről érkező agresszió várakozásától, nem indult invázió, és a Koreai-félszigeten dúló háború a szovjetek és az amerikaiak figyelmét a Távol-Keletre irányította.
Végül a Kominform-jugoszláv konfliktus lassan véget ért; Jugoszláviának az Egyesült Államok kölcsönös védelmi segélyprogramjába való felvételével 1951 novemberében; és Sztálin 1953 márciusában bekövetkezett halála után.
A Cominform Crisis ismerteti a jugoszláv hadsereg szervezetét, hangsúlyozva az 1948 előtti és a konfliktus során végrehajtott későbbi átszervezések közötti különbségeket. Levéltári kutatások alapján részletes hadrendet ad az olvasónak a jugoszláv hadsereg hadrendjéről. A Cominform Crisis leírja továbbá a jugoszlávok kísérleteit arra, hogy ebben az időszakban saját védelmi ipart hozzanak létre, hogy megoldják a hadsereg ellátásának problémáját, kiemelve az első jugoszláv harckocsi, a dugattyús motoros vadászgépek, a haditengerészet több hajótípusának és a kézifegyverek sorozatának kifejlesztését. A könyv a jugoszláv kémelhárítás (KOS) és az állambiztonság (UDBA) munkáját is vizsgálja a szovjet és szatellit hírszerző szolgálatokkal folytatott széleskörű küzdelemben a határokon, valamint a hadsereg és a biztonsági erők soraiban.
