Értékelés:
Jonathan Franzen Crossroads című regénye az 1970-es években játszódó családi saga, amelynek középpontjában a Hildebrandt család és a személyes identitással, a működési zavarokkal, valamint a vallási és erkölcsi dilemmák bonyolultságával folytatott küzdelmük áll. A könyv vegyes kritikákat kapott, dicsérték a karakterek mélységét és az elbeszélői stílusát, de kritizálták a tempóját, a karakterek átélhetőségét és a nem kielégítő befejezést.
Előnyök:⬤ Gazdag karaktermélység, különösen Marion és Russ Hildebrandt ábrázolása.
⬤ A családi dinamika és a családi diszfunkció lebilincselő feltárása.
⬤ Franzen írói stílusát dicsérik kifinomultságáért és gondolatébresztő képességéért.
⬤ A regény humoros és komoly pillanatokat egyaránt kínál, egyensúlyt teremtve a történetmesélésben.
⬤ Hiteles és átélhető témák az identitásról, az erkölcsről és a személyes szabadságért folytatott küzdelemről.
⬤ A tempó lassú, sok olvasó fárasztónak találja a hosszadalmas belső párbeszédeket.
⬤ Néhány karaktert kétdimenziósnak vagy ellenszenvesnek tartanak, különösen a kamaszokat.
⬤ A cselekményt a kritikusok bonyolultnak vagy mesterkéltnek tartják, és egyes területeken nem elég világos.
⬤ A befejezést hirtelennek és nem kielégítőnek minősítették, mivel sok elvarratlan véget hagyott.
⬤ A történet és a karakterek egyes elemei irreálisnak vagy közhelyesnek tűnnek, ami egyes olvasókban elbizonytalanodást kelt.
(361 olvasói vélemény alapján)
Jonathan Franzen tehetsége, hogy a karakterek mélységét és élénkségét a társadalmi látásmód széleskörűségével házasítsa össze, soha nem volt olyan káprázatosan nyilvánvaló, mint a Crossroadsban.
1971. december 23-át írunk, és a Hildebrandt család válaszúthoz érkezett. A patriarcha, Russ, egy chicagói külvárosi templom segédlelkésze, arra készül, hogy kitörjön a házasságból, amelyet örömtelennek talál - hacsak briliáns és labilis felesége, Marion nem törik ki előbb belőle. Legidősebb gyermekük, Clem, erkölcsi abszolutizmussal tüzelve érkezik haza az egyetemről, miután olyan tettet hajtott végre, amely összetöri apját. Clem nővére, Becky, aki sokáig gimnáziumi osztályának társasági királynője volt, a korszak ellenkultúrájába tévedt, míg öccsük, Perry, akinek elege lett abból, hogy füvet árul, hogy támogassa drogfüggőségét, szilárdan elhatározta, hogy jobb ember lesz. Mindegyik Hildebrandt olyan szabadságra törekszik, amelyet a többiek mindegyike azzal fenyeget, hogy megnehezít.
Jonathan Franzent, akit mindenki generációjának vezető regényírójaként ismer el, gyakran jellemzik úgy, mint a családi történetek elbeszélőjét. Ám csak most, a Keresztutak című regényében adott olyan regényt, amelyben a család, annak minden bonyolultságával együtt, valóban a középpontban áll.
Az egyszerre komikus és megrázó, az egymásba fonódó perspektívák és a folyamatos feszültségek erőpróbája, a Keresztutak egy trilógia első kötete, a Kulcs minden mitológiához, amely három generációt fog átívelni, és kultúránk belső életét követi nyomon napjainkig. A Keresztutak önmagában is teljes, az erkölcsi válság történelmi pillanatában játszódik, és a huszadik század elejéig nyúlik vissza, és az emberi mitológiák átfogó vizsgálatának alapjául szolgál, miközben a Hildebrandt család az elmúlt ötven év politikai, szellemi és társadalmi keresztáramlataiban navigál.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)