Dancing Bears: Igaz történetek a zsarnokság alatti életre nosztalgiázó emberekről

Olvasói vélemények

A könyv egyedülálló perspektívát kínál a kommunizmus utáni életről, a táncoló medvék metaforáját használva az elnyomó rendszerekből a szabadságba átmenetet élő emberek tapasztalatainak feltárására. Bár a könyv éleslátó kommentárokkal szolgál és jól megalapozott, néhány olvasó úgy érezte, hogy a medvékre való összpontosítás háttérbe szorítja az emberi történeteket, amelyek a nosztalgia és a szovjet uralom utáni alkalmazkodás tágabb témáit hivatottak illusztrálni.

⬤ Egyedi és éleslátó perspektívát nyújt a posztkommunista életről
⬤ jól kutatott és jól megírt
⬤ okos hasonlatok a medvék és az emberek között
⬤ lebilincselő elbeszélő stílus
⬤ informatív a történelmi hagyományokról és a kulturális tapasztalatokról.

⬤ A táncoló medvékre való összpontosítás elvonhatja a figyelmet az emberi történetekről
⬤ néhány olvasó lassúnak vagy összefüggéstelennek találta az elbeszélést
⬤ az alcíme alapján nem felel meg teljesen az elvárásoknak
⬤ egyes anekdotákat sekélyesnek vagy laza szövésűnek éreztek.

(40 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Dancing Bears: True Stories of People Nostalgic for Life Under Tyranny

Könyv tartalma:

*Az NPR All Things Considered című műsorában elhangzottak szerint*.

"Teljesen eredeti." -- The New York Times Book Review

"Szablowski úr merész újságírást merészebb allegóriákkal vegyítve, szellemes kitartással tanít minket arra, hogy a szabadságra vágynunk kell, nem pedig egyszerűen elvárni azt." -- Timothy Snyder, a New York Times bestsellerszerzője, az On Tyranny és a The Road to Unfreedom szerzője.

A How to Feed a Dictator és a What's Cooking in the Kremlin című könyvek elismert szerzőjének éleslátó, humoros és szívszorító beszámolója arról, hogy a volt kommunista országokban az emberek hogyan ragaszkodnak korábbi életükhöz.

A bolgár cigányok évszázadokon át medvéket képeztek ki táncra, befogadták őket a családjukba, és vitték őket az útra fellépni. A 2000-es évek elején, a kommunizmus bukásával kénytelenek voltak a medvéket egy vadon élő állatok számára fenntartott menedékhelyre engedni. De még ma is, amikor a medvék embert látnak, hátsó lábukra állnak, hogy táncoljanak.

Ryszard Kapuściński hagyományait követve Witold Szablowski díjnyertes lengyel újságíró figyelemre méltó történeteket tár fel Kelet-Európában és Kubában élő emberekről, akik - a bolgár táncoló medvékhez hasonlóan - ma már szabadok, de nosztalgiával gondolnak arra az időre, amikor még nem voltak azok. Helyszíni tudósításai - egy autó becsempészése Ukrajnába, stoppolás Koszovón keresztül, amikor az kikiáltja függetlenségét, vitatkozás a Sztálin-rajongó idegenvezetőkkel a Sztálin Múzeumban, alvás a londoni Victoria pályaudvaron egy lengyel hajléktalan nő mellett, és taxizás a Fidel Castro életéért aggódó kubaiaknak - lenyűgöző portrét adnak a társadalmi és gazdasági felfordulásról, és tanulságul szolgálnak a szabadság kihívásairól és az önkényuralom csábításairól.

A bevezetőből:

"A mi vidékünkön úgy szaporodnak a bolondos hajú, sokat ígérő fickók, mint eső után a gomba. És az emberek úgy futnak utánuk, mint a medvék a gazdáik után.... A változó világtól való félelem és a vágyakozás valaki után... aki megígéri, hogy az élet ugyanolyan lesz, mint régen volt, nem korlátozódik a rendszerváltás földjére. A fél Nyugaton üres ígéretek hangzanak el, fényes papírba csomagolva, mint a cukorkák. És ezért az édességért az emberek szívesen felállnak a hátsó lábukra és táncolnak.".