Daniel Deronda

Olvasói vélemények

Összességében George Eliot „Daniel Deronda” című regénye egy összetett és lenyűgöző regény, amely a társadalom, az identitás és az erkölcs témáit vizsgálja a 19. századi Anglia hátterében. Egyes olvasók kihívást jelentett, mégis hasznosnak találták, míg másoknak nehézséget okozott a sűrű próza és egyes karakterek érzelmi súlya. A könyv gazdag jellemfejlődést tartalmaz, különösen Gwendolen esetében, bár néhányan úgy érezték, hogy a főszereplő, Daniel nem rendelkezik kellő mélységgel. Hosszúsága és bonyolultsága ellenére sokan értékelik irodalmi értékét és átgondolt meglátásait.

⬤ Lenyűgöző és bonyolult történet, amely olyan mély témákkal foglalkozik, mint az identitás és az erkölcs.
⬤ Jól kidolgozott karakterek, különösen Gwendolen és Mirah.
⬤ Gazdag történelmi kontextus, amely a 19. századi környezetbe helyezi az olvasót.
⬤ Értékes betekintés a társadalom, a nemi szerepek és a cionizmus összetettségébe.
⬤ Többféle kiadás elérhető megfizethető áron, ami jó ár-érték arányt biztosít a klasszikus irodalomhoz.

⬤ A szöveg hossza és sűrűsége nyomasztó lehet, és jelentős erőfeszítést igényel az olvasás.
⬤ Néhány szereplőből hiányzik az átélhetőség vagy a mélység, különösen Daniel Deronda esetében.
⬤ Az írásmód egyes olvasók számára túlságosan bonyolult lehet, túlzott részleteket és nehezen hozzáférhető irodalmi utalásokat tartalmaz.
⬤ Az antiszemitizmus és a társadalmi kommentárok alkalmi témái nyugtalanítóak lehetnek a modern olvasók számára.
⬤ Formázási problémák egyes kiadásokban, mint például a kis szövegméret vagy a nem egyértelmű borítóképek.

(32 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Dr. Carole Jones, szabadúszó író és kutató bevezetőjével és jegyzeteivel.

George Eliot utolsó regénye, a Daniel Deronda (1876) a gyönyörű, de elkényeztetett és önző Gwendolene Harleth és az önzetlen, de elidegenedett Daniel Deronda egymásba fonódó életét követi nyomon, amint személyes és szakmai kiteljesedésüket és rokonszenves kapcsolatukat keresik.

A nagyrészt az 1860-as évek degenerált angol arisztokrata társadalomban játszódó Daniel Deronda az imperializmus, a nők elnyomása, valamint a faji és vallási előítéletek hátterében mutatja be értelmes életük keresését. Gwendolen szadista kapcsolatából való szabadulásra és a múltbeli tetteiért való vezeklésre tett kísérletei katalizálják Derondával való barátságát, míg a férfi eredetkeresése a judaizmuson keresztül az erkölcsi fejlődés útjára vezeti.

Eliot radikális kettős elbeszélése folyamatosan megkérdőjelez minden megoldást, és biztosítja, hogy a regény ma is ugyanolyan ellentmondásos, mint megjelenésekor.