Dávid zsoltárai: A Septuaginta görög nyelvéből fordítva

Olvasói vélemények

Összességében a könyv Donald Sheehan gyönyörű és szívhez szóló zsoltárfordítását mutatja be, amelyet odaadásáért és hozzáférhetőségéért dicsérnek. Egyes szakaszoknál azonban a szerkesztési kérdésekkel és a fordítás pontosságával kapcsolatban vannak aggályok.

A fordítás szép és áhítatos, személyes és családi istentiszteletre is alkalmas. Jól van bemutatva, vonzó illusztrációkkal és egy lényegre törő bevezetővel. A zsoltárok a napi áhítathoz vannak elrendezve, és a szöveg a leírás szerint könnyedén áramlik, ami élvezetessé és bensőségessé teszi. Egyes olvasók szerint ez a legjobb elérhető angol fordítás, amely megragadja az eredeti szövegek lényegét.

Számos szerkesztési hiba van, többek között az Isten nagybetű nélküli névmások, hiányzó versek és időnként fordítási hibák. Néhány olvasó megjegyezte, hogy a fordítás helyenként eltér a szó szerinti pontosságtól, és megemlítettek bizonyos kisebb hibákat a Kindle változatban. Emellett a papírkötés árát is kritizálták, mivel az oldalszámhoz képest túl magas.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Psalms of David: Translated from the Septuagint Greek

Könyv tartalma:

Ebben a fordításban a zsoltárok ismét azzá válnak, ami a keresztény hívők számára kezdettől fogva voltak: az egyház énekeskönyvévé. Természetesen továbbra is Izrael énekei maradnak: a siratókiáltásoktól az ujjongó kiáltásokig.

De a keresztény olvasó számára a könyörgés és a dicséret himnuszai is lesznek, amelyek egyszerre fejezik ki a „Krisztusban” élők örömét és vágyakozását... Ugyanakkor már a nyelvük is azt a bizonyosságot közvetítheti számunkra, hogy Isten - ahogyan az évezredek során mindig is tette - meghallgatja imáinkat, és határtalan irgalommal, szeretettel és könyörületességgel válaszol rájuk. -A P.

John Breck előszavából Sheehan professzor rövid bevezető fejtegetése a zsoltárok dávidi gyökereiről és a chiasmus poétikájáról eligazít bennünket annak megértésében, hogy a zsoltárokban a tényleges tapasztalat romboló ellentéteit hogyan tartják meg a lírai művészet zenei diszciplínái: megtartják, amíg maga Isten láthatóvá nem válik a romokban: láthatóvá, érezhetővé, és elsöprően és hálásan szerethetővé. A zsoltáros világa nem változik meg, ahogy tapasztalatait Isten felé fordítja.

Ami megváltozik, az ő maga. Ahogyan ő változik, az pedig az, hogy elsajátítsa magát Krisztus gondolkodását, amelyre mindannyian hivatottak vagyunk.