Down's Syndrome: The History of a Disability
A Down-szindróma 150 éve a szellemi fogyatékosság archetípusát jelenti, amely könnyen felismerhető az arc rendellenességeiről és a fizikai stigmákról. Szűkebb orvosi értelemben a Down-szindróma egy olyan gyakori rendellenesség, amelyet a 21.
kromoszóma egészének vagy egy részének jelenléte okoz. Nevét John Langdon Downról, a brit elmegyógyintézet orvosfelügyelőjéről kapta, aki 1866-ban egy előadássorozatban mongolizmus néven írta le a szindrómát. A rendellenességet 1959-ben Jerome Lejeune francia gyermekorvos és genetikus a 21.
kromoszóma triszómiájaként azonosította, és azóta Down-szindrómaként (az angolszász nyelvterületen) vagy 21. triszómiaként (számos európai országban) ismert.
Az ezzel a kromoszóma-rendellenességgel született gyermekek és felnőttek azonban az orvostudomány történetében betöltött nyilvánvaló jelentőségükön túlmenően is fontos kollektív történettel rendelkeznek. David Wright, a McMaster Egyetem orvostörténeti professzora a középkori Európától napjainkig vizsgálja a Down-kórosok - akiket a történelem nagy részében "idiótáknak" neveztek - gondozását és kezelését.
Az állapot genetikai alapjainak felfedezése, valamint a hozzáállás, az ellátás és a Down-kór korai felismerésének mélyreható változásai a genetikai korszakban tükrözik a rendellenesség lenyűgöző orvos- és társadalomtörténetét.
ISBN: | 9780199567935 |
Szerző: | |
Kiadó: | |
Kötés: | Keményfedeles |
A kiadás éve: | 2011 |
Oldalak száma: | 256 |
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.10.01 22:47 (GMT+2)